Mátyás, az igazságos

Fadrusz János Mátyás király emlékműve Kolozsvárott, a Szent Mihály-templom előtt.Mátyásról halála után számos monda keletkezett. Ezeknek egy kis része valószínűleg megfelel a valóságnak, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda. A többi azonban kitaláció. A mondák szerint Mátyás néha egyszerű ruhába öltözve járta végig az országot, hogy közelebbről megismerje a nép gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse. A valóságban természetesen lehetetlen lett volna, hogy egy király csak úgy eltűnjön, főleg mivel Mátyás szeretett mindent személyesen intézni. Mátyást életében sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. A nép azért, mert a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók is, a főurak pedig azért, mert Mátyás nem dinasztiából származott, hanem „csak” egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt. Halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket. A főurak csak a Mohácsi csatát követő időszakban jöttek rá nagyságára, hiszen az országot soha nem látott gazdagságba vezette.

Mátyás király magán- és büntetőjogi törvénykönyve a Decretum Maius. A király 1485 karácsonyára hívta össze a budai országgyűlést. A magyar királyi udvar gondosan előkészítette az összes törvényjavaslatot. Egy hónap leforgása alatt meg is született a 78 cikkelyes dekrétum, amelyet az uralkodó 1486. január 25-én szentesített. Az előbeszédben olvasható "örök idők" mindössze hat évig tartottak, hiszen Mátyás halála után II. Ulászló egyik első teendője volt, hogy megszüntesse a törvénykönyvet, mivel az sértette a főurak és a nemesek érdekeit.

Főként a bíráskodást és a perjogot szabályozta a törvénykönyv az ország területén. Magába foglalta az előző királyok rendelkezéseit és összegyűjtötte a hazai bírósági gyakorlat szabályait is. De fontos elvi tételeket is kimondott: többek között azt, hogy az uralkodó szokásjog (consuetudo regni) helyébe örökös érvénnyel az írott jog (ius scriptum) lép. Ez az első nyomtatásban megjelent törvénykönyvünk: 1488-ban, Lipcsében nyomtatták ki.

Híres mondása
Bella gerant alii, at tu, felix Austria, nube: „Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria” – ezt Mátyás III. Frigyesről mondta, aki országát nem vitézségével, hanem családi összeköttetések teremtése révén gyarapította.

Kéz a kézben, Máytás nyomdokán
2010.11.17, Szerda
Mátyás király korába utazhatnak a taranyi diákok. A somogyi faluba a felvidéki testvértelepülésről érkeztek nebulók, akik egy héten keresztül szinte mindent megtudhatnak az igazságos uralkodóról.
Lovagi torna, kódex, iniciálé és címerkészítés, reneszánsz táncok - mindezekkel ismerkedhettek a taranyi és sárosfai gyerekek. Felnőttek és gyerekek immár három éve érkeznek a felvidéki testvértelepülésről a somogyi faluba.

Pappné Pandur Gizella, igazgató, Taranyi Általános Iskola:
„ - Rendszeresen jönnek a Buncek napra, amely szeptemberben van, mi elszoktunk menni a falunapra. Voltak már itt a gyerekek két alkalommal nyári táborba a mi gyerekeink is voltak egy alkalommal ott. Nagyon kedvesek, barátságosak úgyhogy jól tudunk együttműködni velük."


Ezúttal az iskolában szerveztek programot a sárosfai gyereknek, akik nemcsak legnagyobb királyunkkal Mátyással, de magyarországi diáktársaikkal megismerkedhettek. A taranyi nebulók, pedig szívesen fogadták társaikat.

Szabó Bianka:
„ - Nagyon fontos és nagyon érdekes meglátni, mert egy másik kultúra, hogy úgy mondjam. Nagyon sok új szó van, amivel találkozunk, tehát nagyon érdekes dolog."

A gyerekeknek nem esett nehezükre Mátyás korába utazni, főleg akkor nem, mikor a tornatermben, nehéz gyakorlatok helyett, igazi lovagi tornán vehettek részt.
És a kulináris élvezeteknek hódolhattak a gyerekek.

Szabóné Hegyi Andrea:
„ - Ezt szokták tányérként használni tulajdonképpen, és a fűszeres lébe mártott húsokat erre csöpögtették rá és ez a tányér közben megpuhult az étkezés végére, s ezt is elfogyasztották."

A rengeteg színes program megtette hatását a felvidéki gyerekek, örömmel meséltek élményeikről.

Ibolya Boglárka:
" - Sokkal jobb itt, mert itt sokat tanulunk Mátyásról, és sok barátunk van itt is."

S, hogy mi mindent is tudtak meg az igazságos Mátyásról.

Leskó Szófia Éva:
„Hogy ő volt... Mikor is volt? 1458, 1458...-ban ő volt ő az uralkodó."


Kisebb nehézségek Mátyás király életét illetően még akadtak, de talán nem is ez a fontos. Hanem az, amit ez az összetartozást jelképező emlékmű üzen nekünk: az, hogy kezet, nyújtson, ha kell, magyar a magyarnak.

Helyére kerül kedden a Mátyás-templom másik négy harangja is. Az első kettőt még a hónap elején emelték be a toronyba.

© 2005-2010 - Inform Média

A cikk címe és a URL nagyon félrevezető, ugyanis Mátyást nem a Duna jegén koronázták meg, ott csak megválasztották. És ezt le is írja a cikk, de aki csak a URL-t olvassa, az vagy félretájékozódik, vagy megbotránkozik, hogy mekkora marhaság; velem az utóbbi történt. A sulink honlapján találtam linket erre a cikkre azután, hogy kijavítottam egy szövegben megbúvó hasonló hülyeséget, ami valahogy így szólt: "Hunyadi Mátyást I. Mátyás néven 1458-ban koronázták meg a Duna jegén, ennek 550 éves évfordulója alkalmából Magyarország programsorozatokkal ünnepel." Szóval szeretném, ha itt sem lenne semmi félreértésre okot adó szöveg. Ráadásul a cikk nem is szól ilyen marhaságról.
Köszönöm,
Eszter