A HOROSZKÓP FELÁLLÍTÁSÁRÓL

Bevezetés

Asztrológia

Mátyás király asztrológusai

A horoszkóp felállításáról

Mátyás életére vonatkozó jóslások

Az alkémia

A misztika

A horoszkóp felállításához elsősorban az egyén pontos születési ideje szükséges. A föld, mint tudjuk, 24 óra alatt fordul meg tengelye körül, miközben elhalad a 12 állatöv (zodiakusok) mentén. A föld a kör 360°-ából egy óra alatt 24-ed részt, azaz 15°-ot tesz meg, vagyis 2 óra alatt egy-egy állatöv 30°-át. Átlag tehát 4 percenkint mozog előre egy-egy fokkal. Ha jó horoszkópra van szükség, akkor tehát percnyi pontossággal kell ismerni a születés napját, mert a bolygók állása változik.

Ez a magyarázata annak, hogy az uralkodók gyermekük megszületésének idejét percnyi pontossággal jegyezték fel és adták át a kint várakozó asztrológusnak. Az asztrológus azután hozzáfogott a csillagzat megállapításához. Ebből következtetett a gyermek sorsára.

A horoszkóp felállításához szükség volt még a földrajzi hely pontos meghatározására. Erre kellettek a délkörök és a legnagyobb szélességi kör, az egyenlítő, fokokra osztva. E két adatból minden hely a földtekén pontosan megállapítható.

A nap nem az egyenlítővel párhuzamos pályán halad, hanem az egyenlítőhöz 23°27'18" alatt hajló síkon. Ez az ekliptika síkja. Az ekliptika az egyenlítőt két helyen metszi: ez a tavaszi és őszi napéjegyenlőségi pont. A nap balról jobbra halad és minden 30°-nál új állatövbe (zodiakusba, csillagzatba) lép. A kiindulás a kos, ez a 0°, azután következnek a bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, illetve mérleg, skorpió, nyilas, bak, vízöntő és halak.

Most még a kulmináló pontra volt szükség, vagyis arra a pontra, amelyen a nap az egyén születése pillanatában a horizontot elérte. Ebből kiindulva ment az asztrológus végig a házakon és pontosan megállapította a bolygók, állatövek csillagainak helyét.

Az asztrológus ugyanis az égboltozatot ún. főkörökkel 12 egyenlő részre osztotta, olyképpen, hogy a főkörök a két sarkon futották át. A főkörök egyike a kezdő délkörrel esett egybe. A főkörök 12 gömbszeletet vágtak. Ezekbe kerültek a bolygók és állatövek csillagai. Egy-egy ilyen gömbszelet volt a ház. 12 ház volt. A házak egymásután az életnek, kincsnek, testvéreknek, rokonságnak, gyerekeknek, egészségnek, házasságnak, halálnak, vallásnak, méltóságnak, barátságnak és ellenségeskedésnek voltak szentelve.

Nagyjában ez a horoszkóp felállításának módja, de megjegyezzük, hogy a műveletnek még nagyon sok, itt nem tárgyalható részlete van.

Egészen bizonyos, hogy Mátyás királynak és hitvesének papíron is megvolt a maga horoszkópja. Sajnos, ezek elvesztek. Megmaradt azonban Korvin János horoszkópja, amelyet jelenleg a krakkói egyetemi könyvtárban őriznek. Ki készítette, nem tudjuk, csak sejtjük, hogy Ilkus.

A leghatalmasabb égitest a Nap és Hold. Ők nemzik a fényt, minden, ami születik, hatásuk alatt áll. A bolygókat ők látják el, az Istenek mellett, tulajdonságokkal.

A sápadt Saturnus hideg, száraz természetű. A Saturnus órájában született gyermek hideg, száraz, melankóliára hajlamos. A Saturnus irányítja az emberben a lép működését. A Saturnus órájában nem szabad gyógyítani, eret vágni, köpölyözni, purgálni. Aki Saturnus órájában megbetegszik, sokáig lesz beteg és meghal. E bolygó alá tartoznak az aggok, papok és mindazok, akik természetes életet már nem tudnak élni.

A derült fényű Jupiter meleg és nedves természetű. Az ő órájában született gyermek szangvinikus és bölcs lesz. Az emberben a máj felett uralkodik. Alája tartoznak a bölcsek, a békés földmívelők.

A vörös színű Mars meleg és száraz természetű. A gyermeket kolerikussá és meleggé, de rövid életűvé teszi. A vérontás csillaga. Az emberben a máj felett uralkodik. Alája tartoznak a hóhérok, katonák, orvosok, szakácsok, továbbá, akik fémmel, tűzzel bánnak: a fémöntők, kovácsok, lakatosok, ötvösök.

A Nap meleg és száraz. Az ő órájában született gyermek heves, száraz, kolerikus természetű lesz. A gyomor felett uralkodik.

A Vénus hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek magtalan és parázna lesz. Az emberben a vese felett uralkodik. Aki az ő órájában megbetegszik, azt a szerelem gyötri.

A Mercur hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek mértékletes, józan életű lesz. A Mercur órájában jó gyógykezelni a beteget, de fürdetni, köpölyözni, eret vágni rajta nem szabad. Alája tartoznak a tudósok, művészek, asztrológusok.

A Hold hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek flegmatikus lesz, rossz nedvekben és nyálban bővelkedik; korán hal el. Az ember fejére van hatással. Alája tartoznak az éjjeli foglalkozást űzők, színészek, kocsmárosok.

Igen rövidre fogva az asztrológus szerint ezeket a hatásokat fejtik ki a bolygók.

Miként a bolygók, az állatövek is befolyást gyakorolnak az ember sorsára és szervezetére.

A Kos tüzes természetűvé tesz. Az ember fején uralkodik. Amikor a Holddal egy házban van, nem jó gyógyítani a beteget, nem jó fejet mosni, borotválkozni, purgálni. Az alatta született gyermek baromtól, féregtől kap nehezen gyógyítható betegséget.

A Bika melankolikussá tesz. Az ember nyakára van hatással. Alatta nem jó a nyakat gyógyítani, a gyermeket az emlőtől el kell választani. A jegyében született fiúgyermek nemi betegséget kap.

Az Iker meleg, szangvinikussá tesz. A váll, kar, kéz fölött uralkodik. Amikor a hold is ott van, nem jó e testrészeket gyógyítani. A jegyében született gyermek későn házasodik.

A Rák flegmatikussá tesz. A mell, borda, tüdő és lép felett uralkodik, órájában tehát e szervek nem gyógyíthatók. Az alatta született gyerek hosszú életű.

Az Oroszlán kolerikus természetet ad. Uralkodik a szíven, májon, oldalakon, háton.

A Szűz melankolikussá tesz. Uralkodik a hason, derékon, bélen.

A Mérleg melankóliát idéz elő. Övé a köldök, has, ágyék. A jegyében született gyermek fog, száj, szem, fülbajokban fog szenvedni.

A Skorpió flegmatikussá tesz. Övé a vese és húgyhólyag. A Nyilas kolerikussá tesz. Uralkodik a far és makk felett. A Bak melankóliát okoz. Övé a térd.

A Vízöntő szangvinikussá tesz. Uralkodik a csontokon, lábikrákon. A Halak hidegvérűvé tesznek, az ő testrészük a láb.

Nagy vonalakban ilyen befolyást gyakorol az állatöv csillagzata az emberre.

MÁTYÁS ÉLETÉRE VONATKOZÓ JÓSLÁSOK

Bevezetés

Asztrológia

Mátyás király asztrológusai

A horoszkóp felállításáról

Mátyás életére vonatkozó jóslások

Az alkémia

A misztika

7. ábra
«Hány óráig lészen fenn a Holdvilága éjtszaka.»
(Csizió 1803.)

8. ábra
A pozsonyi egyetem horoszkópja. (Bécs. Nationalbibliothek.)

Regiomontanus 1468-ban a csillagok állásából megállapította, hogy Mátyás makacs betegségét szívgyöngeség idézte elő. De Regiomontanuson kívül mások is készítettek a nagy uralkodó részére prognosztikont. Így 1470-ben Antonio Torquato ferrarai orvos, akinek kézirata fennmaradt s a müncheni állami könyvtárban őrzik. E kéziratban állítólag a Luther-féle vallási mozgalmak és az 1514-es magyarországi parasztlázadás pontos ideje is meg van jövendölve. 1480-ban Arquati ferrarai orvos jósolt a királynak. Ez a kézirat jelenleg «Prognostico del dottore Arquati fatto nel 1480 al re d'Ungheria» [«Arquati doktor jóslata a magyar király számára 1480-ra»] cím alatt a római Corsini-könyvtárban található. Kész csillagjóslattal érkezett a király udvarába Filippo Valori. Ebben hosszú életet ígért a királynak; hogy hamarabb halt meg, annak nem a jóslat, hanem az ellenségesen közbeékelődött csillagzat az oka. Maga Marsilius Ficinus is többször küldött az uralkodónak jóslatot.

Marsilius Ficinus egyébként az egészségre vonatkozó jövendölések mestere volt. Nemcsak Mátyásnak, hanem magyar főpapoknak, így Váradi Péter kalocsai érseknek is küldött prognosztikont. Ficinus egyik munkáját «Disputatio contra judicium astrologicum»-ot Váradinak ajánlotta. Hogy a jóslat eljutott hozzá, az Ficinusnak, Francesco Baudinihez intézett levelében olvasható.

Pannonjai András karthattzi szerzetes, aki öt éven át Hunyadi János mellett katonáskodott és büszkén hivatkozott arra, hogy ott volt Kolozsvárott, amikor Mátyást keresztelték, könyvében, amelyet 1467-ben Mátyás részére írt, megemlíti, hogy Hunyadi János közeli halálát egy távoli szigeten élő karthauzi szerzetes előre megjövendölte. Pannoniai András, aki Olaszországban dicsőséget szerzett a magyar névnek, szintén foglalkozott jóslással, mégpedig valószínűleg csillagjóslással. 1470-ben figyelmeztette Ercole d'Este ferrarai herceget, hogy előre megjövendölte Borso d'Este herceg halálát és az ő trónra jutását. Borso 1471. augusztus 19-én valóban meghalt.

Valószínűleg Mátyás születési, horoszkópja is megvolt. Egyes adatok szerint ez a horoszkóp a palota könyvtárának mennyezetére volt festve. Ebben az időben általános szokás, hogy az előkelő szülők, gyermekük horoszkópját is elkészíttetik, hogy az esetleg bekövetkező bajok ellen az elhárító intézkedést kellő időben megtehessék. II. Lajos király halálát előre megmondták az asztrológusok, köztük Szerémi, de a király a figyelmeztetést nem vette tudomásul. Ragaszkodott ahhoz a jóslathoz, amelyet Battán, a táborban, Antal királyi káplántól kapott. Amikor Ferdinánd 1529-ben Budát ostromolni akarta, csillagjósokat kérdezett meg. Ezek azt mondták, hogy három nap alatt beveszi Budát, ha «in horam Martis» [«a Mars órájában»] ostromolja. János királynak pedig megjövendölték, hogy nem tud úgy elrejtőzni, hogy magyar királlyá ne válasszák.

Amikor Vitéz János esztergomi érsek a pozsonyi egyetem ügyeit elrendezte, Mátyás Ilkustól kérdezte meg, hogy az egyetem megnyitására melyik a legalkalmasabb időpont. Ilkus elkészítette a horoszkópot. amely az egyik Corvinában, a Ptolemaios-féle Almagestben látható. Ilkus a tudósok bolygójának, a Mercuriusnak delelési pontját jelölte ki. A horoszkópon a következő felirat olvasható: «Figura Coeli hora Institutionis Universitatis Histropolitane. Anno domini 1467» [«Csillagállás a pozsonyi egyetem megalapításának órájában.»].

De olyanok is voltak, akik lesték Mátyás halálát. Így IV. Frigyes német király, aki ellen Mátyás több hadjáratot vezetett. Frigyes asztrológusai azt hangoztatták, hogy Mátyás rövid életű lesz.

Bár Mátyás korában a csillagjóslás virágát élte, voltak ellenzői is. Így Giovanni Manardo (1462—1536), aki II. Ulászlót gyógyította. Manardo azt hangoztatta, az orvosok jobban tennék, ha csillagvizsgálás helyett vizeletet vizsgálnának, azonban szava süket fülekre talált.

Regiomontanus 33 éves korában kalendáriumot készített. Ez a kalendárium 1473-ban jelent meg német nyelven, az alábbi címmel: «Magister Johann von Kunsperk's deutscher Kalender». 1475-ben a kalendárium latin nyelven is megjelent. Úgy látszik, ebből fordították a magyar kalendáriumot, amely 1580-ban jelent meg Kolozsváron, címlapján pedig ez olvasható «a híres neves Király Hegyi János írásaiból magyar nyelvre fordíttatott.»

Az érvágás és purgálás a régieknél nagy szerepet játszott. A sokat és jókat evő magyarok e műveletek után könnyebbülést éreztek. De eret vágni és purgálni nem mindig lehetett, erősen függött a bolygók és az állatövi csillagok állásától. A tudósok ezért a csillagzatok állása szerint érvágó és purgáló naptárakat készítettek. Ilyen naptárt készített Müntz János, würtembergi orvos 1495-ben. A kalendárium címe «Tabula minutionum super meridiano Budensi.» [«A "csökkenések" táblázata a budai délkör szeint.»] Mivel a kalendáriumon Mátyás király címere látható, fel kell tételeznünk, hogy Mátyás királyhoz is volt valami köze, bár öt évvel Mátyás halála után jelent meg. Valószínűleg kéziratban kapta a király a naptárt.

De érvágó és purgáló naptárt mások is készítettek részére, így Antonio Gazius (1461—1528), aki a páduai egyetemen orvostudományt tanított. Gazius Páduában az egyik Thurzóval kötött barátságot. Valószínűleg Mátyás király idejében nálunk járt és Bakócz Tamással került összeköttetésbe. Munkáját, a «De tuenda»-t [«Az egészség megtartásáról»], amelyet valószínűleg Magyarországon írt, Bakócznak ajánlotta. Ebben a munkában sokat írt az asztrológiáról és mellékelt egy érvágó és purgáló kalendáriumot.

E naptárak népszerűsége később is tartott. Így, amikor Zsigmond lengyel herceg, II. Ulászló testvére, Budán tartózkodott, figyelmeztetőül íróasztalára állították az érvágó és purgáló kalendáriumot.

Mátyás király mellett zrednai Vitéz János (1408—1422) áldozott legtöbbet az asztrológiára. Maga Vitéz mestere volt ennek a tudománynak. Már mint nagyváradi püspök, palotájában csillagvizsgálót rendezett be. Itt gyűltek össze időnkint vendégei, Peuerbach, Regiomontanus, Gatti, a lengyel Sanocki Gergely és mások, hogy tudományos vitatkozásokat folytassanak egymással. A nagyváradi csillagvizsgálónak saját délköre volt.

Amikor Vitéz esztergomi érsek lett, műszereit Esztergomba szállíttatta. ezután idejöttek asztrológus barátai, itt írta Peuerbach a «Tabulae eclipsium»-ot. Ebben a munkában nap- és holdfogyatkozási táblázatot állított össze az érsek részére.

Regiomontanus maga ismételten járt Esztergomban, utoljára 1471-ben. Ezután Nürnbergbe ment. Alig vette át Vitéz egyházkerületének ügyeit, régi kedvencéhez, az asztrológiához is visszatért. A palotában pompás csillagvizsgálót rendezett be, dolgozószobája mennyezetére pedig különféle csillagképeket festetett. Ezekből csak az állatöv csillagképei maradtak fenn. Az Esztergomban végzett ásatások alkalmával ezek a képek napfényre kerültek.

Regiomontanus, Vitéz részére egy «Ephemerides»-t is készített. Ebben meg lehetett találni a bolygók állását a nap minden szakában. Vitéz az ephemeridest annyira kedvelte, hogy állandóan magánál tartotta. Ez az ephemerides 1474-ben Nürnbergben meg is jelent.

Míg a bolygók és állatöv csillagaiból nagyobbára csak az asztrológusok következtettek, addig az égi tünemények inkább a népet foglalkoztatták. A magyar népnek finom érzéke volt mindig az égboltozaton feltűnő változások megfigyelésére. A megfigyeléseket jól ki is tudja fejezni, mert nyelvezete csillagászati műszavakban eléggé gazdag. Ezt bizonyítja az 1400—1410-es évekből fennmaradt schlägli-szójegyzék, amelyben a következő csillagászati szavakat olvashatjuk: nap, hold, újhold, holdszegés, félhold, teljeshold, verőfény, húgy (csillag), húgybanéző (asztrológus), fényes húgy (Lucifer), est húgy (Vesperus), szekérhúgy (Plaustrum), kaszahúgy (Adartica), göncölszekér, északi szél, villámlás stb.

Az égi tünemények közül az üstökös okozott legnagyobb félelmet. Az üstökösök jönnek, eltűnnek, tehát háborúra, pusztító járványokra figyelmeztetnek. Ilyen esetekben védekező intézkedéseket kell tenni. Járvány esetén legjobb magányos helyre vonulni. Ezt tette Mátyás is. 1478—1479-ben az ország több pontján pestis dúlt, Mátyás erdőbe vonult, vadászgatott, távol tartotta magát az emberektől; Beatrix is Kassára ment.

De üstökös jelent meg 1337-ben, 1390-ben, 1472-ben. Ez utóbbinak nagy uszálya volt, úgyhogy nappal is látszott. Regiomontanus számítása szerint legközelebbi állásában 13-szor olyan távol volt tőlünk, mint a hold. Feltűnése nagy rettegést keltett. Az említett üstökösök elvonulása után, az országban állítólag pestis ütött ki.

De nemcsak az üstökösök feltűnése adott alkalmat jóslásra, hanem a földrengések, ködök, áradások, zivatarok, havazások, szivárványok megjelenése is. Ezek mind figyelmeztető jelek. 1410-ben földrengés volt, nyomában pestis tört ki, 1439-ben nagy szárazság volt, csakhamar vérhas pusztított, 1477-ben a szárazság után pestis lépett fel. Az égi tünemények és a járványok véletlen összefüggése megerősítette azt a felfogást, hogy a csillagok járása az ember sorsát néha végzetesen befolyásolhatja.

1480-ban nagy szárazság volt Budán. Mátyás király kétségbeesve kérte a pálosokat, imádkozzanak esőért. Gergely, a rend generálisa erre körmenetet rendezett. Estére megjött az eső.

Mátyás egyébként félt az égi tüneményektől, egy napfogyatkozás szinte kedélybeteggé tette. Regiomontanus azonban megnyugtatta, megmagyarázván a tünemény természetes okait.

Bonfini részletesen leírja a nagy király halálát és végül megállapítja, hogy a Mars havában született és a Mars napján halt meg. Az asztrológusok szerint ugyanis minden nap egy-egy bolygó uralma alatt áll.

A Mars bolygó a keddi napot befolyásolja. A király 1440. február 23-án született, meghalt 1490. április 6-án; a Julián-naptár szerint mind a két nap valóban keddre esett.

AZ ALKÉMIA

Bevezetés

Asztrológia

Mátyás király asztrológusai

A horoszkóp felállításáról

Mátyás életére vonatkozó jóslások

Az alkémia

A misztika

9. ábra
Alkémiai laboratórium.
(Alchimia. Augsburg, 1546.)

10. ábra
Alkémiai laboratórium. Miniatura a XV-ik századból. (London. British Museum.)

11. ábra
Illanóság. Alkémiai művelet jelképes rajza.
(Kézirat a XVIII-ik századból. Magántulajdon.)

Az asztrológia első nyomait az ókorban, Babilóniában, Egyiptomban, Kínában kell keresni. Az alkémia nem tekinthet vissza ilyen tisztes múltra. Alkémiáról tulajdonképpen csak a IV. századtól kezdve beszélhetünk, amikor az anyagismeret a bölcsek kövének keresésében határozottabb célt kapott. E cél kitűzésében hervadhatatlan érdemet szerzett magának az alexandriai-görög Zozimos. A bölcsek köve a jólét, a boldogság legfőbb forrása, mert nemcsak a nemtelen fémeket változtatja arannyá, hanem az örök életet is megszerzi.

Amikor alkémiáról beszélünk, ne feledjük el, hogy kétféle alkémista volt, az egyik becsületes, a másik becstelen. Az első az Aristoteles—Empedokles-elmélet alapján, próbálta az aranycsinálást megoldani. Az első csoportba tartoztak a szerzetesek, mint Albertus Magnus (1193—1280), Aquinói Szent Tamás (1224—1274.), Basilius Valentinul (kb. XV. század), és mások is. Ezek komoly tudománnyá emelték az alkémiát. Az első csoportban voltak olyanok, akik csak elméleti művelői voltak az alkémiának és bölcselkedéssel akarták az aranycsinálás kérdését megoldani. Kísérletezetésig nem jutottak, mert hiányzott az anyagi függetlenségük. Voltak azonban olyanok is, akik alkémiai műhellyel rendelkeztek, s ezek már kísérleteket is végeztek. A bölcsek kövét egyikük sem találta meg.

Vannak akik azt mondják, hogy Mátyás király alkémiával is foglalkozott. Akik ezt állítják, rendesen Galeottóra vagy Heltaira hivatkoznak. Galeotto. ugyanis ezt írta: «Viros quaque arte praestantissimos undique conquisivit conduxitque . . . re Magos quidem et Nigromantos abominatus, nullam artem contemsit unquam . . .» [«Minden tudományágból maga köré hyűjtötte a legkiválóbb férfiakat, a mágusoktól és a bűbájosoktól elzárkózva, semmilyen tudományt nem vetett meg . . .»], Heltai pedig azt jegyezte fel krónikájában, hogy Beatrix «ördöngős tudományú» mestereket csalogatott be az országba. Mindkét feljegyzésben hasztalan keresünk alkémiai vonatkozást. A sorok világosan beszélnek nigromántiáról, ördöngös mesterségről és ezek azonos fogalmat takarnak, de az alkémiához semmi közük. Mivel pedig egyetlen adat sincs arról, hogy Mátyás király, vagy udvara alkémiával foglalkozott volna, legalább is egyelőre azt kell mondani, hogy a budai várban aranycsinálással nem kísérleteztek.

Sehol egy szót sem találunk, hogy Mátyás palotájában aranycsináló műhely állott volna. A környezetében tartózkodó humanisták leírták csillagvizsgálójának műszereit, de sehol sem említenek égetőkemencét, az alkémiai műhely legjellemzőbb és legnagyobb mértékben használt szerszámát. Világhírű könyvtárából is hiányzottak az igazi alkémiai munkák. És bár bizonyos, hogy az alkémia Mátyás korában kezd nagyobb mértékben kibontakozni, különösen Német-, Francia-, Angolországban, továbbá Itáliában, népszerűségben mégsem versenyezhetett a csillagjóslással. Mátyás tanítói sem foglalkoztak vele s így módjuk sem volt e tudomány iránti érdeklődést felkelteni. A király figyelme később se terelődött rá.

Mátyás idejében több neves aranycsináló élt. A német aranycsinálók közül felemlíthetjük Basilius Valentinus benedekrendi barátot, aki több alkémiai könyvet írt. Munkáit az alkémisták nagyrabecsülték. A XV. század közepén élt. Ugyancsak híres német aranycsináló volt Johann Trithemius szerzetes. (1462—1516.) A francia alkémisták közül megemlíthetjük Jacques Le Cor-t és Pierre Borel-t. Angol aranycsinálók voltak: Georgius Riplaeus, (1415—1490) ágostonrendi szerzetes, továbbá Thomas Norton. Az olaszok közül nevezetesebbek: gróf Bernardus Trevisanus (1406—1490), aki egész vagyonát aranycsinálásra költötte. Honfitársa, Marsilius Ficinus (1433—1499), Mátyás királlyal állt levelezésben. Meg kell említeni még a cseh Laaz Jánost, aki Zsigmond király feleségével, Cilley Borbálával iparkodott aranyat csinálni. Híresebb aranycsináló volt a lengyel Koffsky Vince (†1488) domonkosrendi szerzetes, továbbá a holland Isaacus Hollandus és fia, Johann Hollandus. Ezek a nevek igazolják, hogy a művelt nemzetek fiai között bőven akadt alkémista.

Bár Mátyás király sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem foglalkozott alkémiával, mégsem mondhatjuk azt, hogy az alkémiában tájékozatlan volt, mert egyes olasz humanisták, akik vele összeköttetésben állottak, beszélhettek néki az alkémiáról, így Marsilius Ficinus, azután Marzio Galeotto.

Marsilius Ficinus (1433—1499) híres firenzei orvos volt, de gyógyítás mellett sok mindennel foglalkozott, így aranycsinálással is. Egyik munkáját Mátyásnak «Pannonia fenséges uralkodójának, a legyőzhetetlennek» ajánlotta. A könyv címe «De vita coelitus comparanda» [«Az égiek szerint elrendelt életről»].

Marsilius Ficinus az elméleti alkémistákhoz tartozott, mert nem volt pénze ahhoz, hogy műhelyt rendezzen be magának. Lehet, hogy e tekintetben Mátyástól várt támogatást, de erről a király nem vett tudomást. Összeköttetését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a király számára hosszú életet biztosító aranyvíz (aurum potabile) receptet küldött. A recept így hangzik: «Az aranyról, az aranytartalmú ételekről és az agyak felfrissítéséről. Az aranyat minden szerző javasolja, mint az összes anyagok közül legenyhébb és minden romlástól leginkább mentes szert. Fénye miatta Napnak volt szentelve, enyhesége folytán a Jupiternek, ennélfogva képes a természeti meleget a nedvességgel csodálatos módon mérsékelni és a testi nedveket a romlástól megóvni. Képes a Nap melegét a joviális meleggel együtt a test részeibe bevinni. E célból szükséges, hogy az arany felette kemény állománya finomabbá és felszívódásra alkalmasabbá tétessék. Ismeretes ugyanis, hogy a szívre ható szerek akkor fejtik ki hatásukat, ha bennük a hatóerő legkevésbbé szenved. Hogy a szervezet minél kevésbbet szenvedjen, lehetőleg gyengéd módon, a legenyhébb anyagok adagolandók. Legjobb volna tehát, ha az aranyvíz minden idegen anyagtól mentesen volna készíthető. De azt ma legfeljebb összetörve vagy lemezzé lapítva tudjuk adni. Elmondom tehát, hogyan kapsz «aranyvizet»; gyűjts borágo-, buglosa-, melissavirágot, mely utóbbit mi citromfűnek nevezzük, gyűjts amikor a Nap az oroszlán jegyébe lép, vagy a kos-csillagzat vagy nyilas látja a Napot vagy Jupitert. Főzd ezeket a virágokat rózsavízben oldott fehér cukorral s a főzet minden egyes unciájára keverj három aranylapot, ezt idd éhgyomorra kevés aranyszínű borral. Végy azután desztillált vizet, melyet lencsefókuszban vagy másúton melegítettél fel, vedd magadhoz rózsavízzel, amelybe ugyancsak néhány aranylapot tettél, amelyet előbb tűzben kiizzítottál és a legtisztább forrásvízben hűtöttél. Mindezt keverd az aranyos borba és enyhítsd az italt friss tojás sárgájával. Ilyen módon egész testedben könnyen megtartod a nedveket és azokat gyökeresen konzerválod. Végy ezért tyúk-, csirke-, kappanszívet, májat, gyomrot, herét és agyat, főzd azt kevés vízzel, sóval, a főtt anyagot töröld össze, adj hozzá cukrot, friss tojássárgáját és a pépből készíts aranyos lepényt, melyhez kevés fahéjat és sáfránt adj. Élj ezzel éhgyomorra naponta egyszer négynaponkint, s használj italul jó bort.»

Hogy ilyen módon az aranyból semmi sem oldódik fel, az közismert, de a borrago officinalisról [kerti borágó] már Dioscurides megállapította, hogy üdítő hatású. A munka bajt hozott szerzőjére. VIII. Ince pápánál ellenségei feljelentették. Varázslással vádolták. Csak nehézségek árán szabadult meg. A megjelenése után a királynak elküldi a könyvet, s kéri, vegye figyelembe, amit írt, hogy hosszú életű legyen.

Ficinus barátságot tartott fenn Janus Panoniusszal, Garázda Péterrel, Báthori Miklós váci püspökkel, akiknek nevét egy-egy munka ajánlásával örökítette meg. Aranyvízreceptet küldött Mátyásnak Ulricus doktor is.

Francia földön, a chantilly-i Musée Condé-ban érdekes kézirat fekszik. A kézirat a XVII-ik századból ered és részint francia, részint olasz aranycsináló receptgyűjtemény. Ezek között van a Mátyás királynak tulajdonított aranycsináló recept is, amelynek szószerinti fordítása a következő.

«Különös az az arany, amelyet Mátyás magyar király készített. Húsz rész ezüstből egy rész aranyat csinált.

2. Itt valóságos értelemben kell venni a kénesőt, s nem mint princípiumot.

3. Uncia = 35001 g.

4. A retorta nyaka befut a szedőbe, a hézag azonban ne legyen betömve lutummal (agyag, polyva, enyv keveréke.)

5. Cementált arany, vagyis olyan arany, amelyből az ezüst és egyéb szennyeződés ki van véve. Cementálás kohászati kifejezés.

6. T. i. olvasztótégelyben.

7. Alkémiai művelet. Két szájával egymásra illő tégely.

8. Medicina. Olyan gyógyszer, amely a romlott, tehát beteg fémeket megjavítja, nemessé teszi. Nem emberek számára való. Régi felfogás szerint a nemesfémeken kívül a többi fém mind beteg.

9. Arany sóval való összeolvasztásának sok értelme nincs, mert az arany cementálva volt, tehát tiszta. Minden esetre a netalán benne maradt ezüst, ezúttal mint ezüstklorid vált ki.

10. Szűrd át kendőn.

11. Egy uncia.

12. Itt következik az eredeti szövegben egy lapos fenekű lombik rajza. Az ábra vonalas tollrajz, semmi árnyékolás. Egyszerűségénél fogva publikálásra alkalmatlan.

13. Méccsel hevített kemence egész speciális alkémiai felszerelés. Lásd: Szathmáry Magyar Alkémisták, 1928. 143. l.

14. T. i. lapos edényben lévő anyagot.

15. Gyenge meleg.

16. A recept sebezhető pontjai. Ha nem sikerül, a melegítés nem volt pontosan kétszer akkora, vagy a szublimálás két óránál hosszabb vagy rövidebb ideig tartott.

17. 40 nap egy alkémiai hónap. A 40 szám a bibliából ered. Krisztussal kapcsolatban a 40-es szám sokszor szerepel, pl. 40 napig bolyong a pusztában stb.

18. A meleg háromszor olyan nagy.

19. Fontos alkémiai művelet. Az a módszer, amellyel a nemtelen fém a medicina hatására nemessé lesz.

20. Velencei pénzverde.

Végy egy libra¹ rendesen készített mercuriust,² s ebből hat unciát³ gyúrj jól össze, azután tedd retortába, melybe szedő illik, a nélkül, hogy hézagát eltömnéd.⁴ A kéneső átpárolog majd a szedőbe, s ilyen módon jól elkészül. Mosd meg meleg vízzel, sajtold át bőrön és őrizd meg.

Ugyancsak végy egy uncia cementált aranyat,⁵ lemezt vagy reszeléket, hevítsd fel olvasztótégelyben, míg egy másikban⁶ melegítsd fel, végy eleven kénesőt és csinálj amalgámot, jól összekeverve fapálcikával, azután önts rá melegvizet és mosd meg, majd öntsd le a vizet és szárítsd vászon között. Most keverd jól össze kétannyi közönséges konyhasóval és az egészet tedd tégelybe, amelyet fölébe helyezett másik tégellyel⁷ takarsz le és szublimáld. Az eleven kéneső szublimálódik és a következő medicina⁸ szaporítására használható fel.

Azután vedd az aranyat és a sót, amely a tégely fenekén maradt és mosd meg meleg vízzel.⁹ A só feloldódik s az arany fenekén marad. Most melegítsd, mint előbb említettem, olvasztótégelyben, s egy másik olvasztótégelyben hevíts fel négy uncia kénesőt. Készíts amalgámot, mint fenn és szublimáld. Ha a kéneső kiszublimálódott, ismételd meg háromszor és megkapod az olvasztott aranyat. De ne feledkezz meg arról, hogy jól elkészített kénesővel amalgámozz. Azt a kénesőt, amely kiszublimálódott, őrizd meg, hogy a medicinát szaporíthasd vele.

Végy egy unciát a fent említett olvasztott anyagból, hevítsd olvasztótégelyben, egy másikban melegítsd a félre tett négy uncia kénesőt s ügyelj arra, hogy az arany izzásba jöjjön, akkor öntsd rá a fent említett kénesőt és csinálj amalgámot. Ha ez megvan, válaszd el kendőn,¹⁰ úgy, hogy csupán annyi kéneső maradjon benne, mint amennyi az arany volt,¹¹ de ne több. Ezt most egy lapos fenekű edénybe teszed, melynek hosszú nyaka alulról három ujjnyira be van dugaszolva.¹²

Azután tedd szellőzőlyukkal ellátott kemencébe, melyben izzó szén, vagy méccsel van melegítve,¹³ ahogy néked tetszik, de jobb a mécses kemence. Most hozd azt¹⁴ első fokú tűzbe,¹⁵ úgy, hogy két óra alatt szublimálódjék a kéneső, amelyet az anyagra hajlított végű pálcikával kaparsz. Azután lezárod az edényt kis boltíves fedővel és folytatod a melegítést addig, amíg a kéneső már nem szublimálódik és lenn marad a fenekén. Tartsd eszedbe, hogy milyen elsőfokú tüzet választottál, mert a következő sokszorosításnál úgy kell eljárni, hogy befejezvén az elsőfokú melegítést, azt kétszeresre emeled és úgy folytatod, mint fentebb — szublimálva, kikészítve, addig, amíg többé nem szublimálódik. Figyelj arra is, hogy a kéneső se több, se kevesebb idő alatt ne szublimálódjék, mint két óra alatt. Befejezvén a második fokon, kettőzd meg a tüzet és úgy haladj tovább — mint fent — szublimálva és kikészítve, mindaddig, amíg erre a fokú tűzre már nem szublimálódik.¹⁶ Ez negyven nap múlva fog bekövetkezni.¹⁷

Ekkor szilárd amalgám lesz a birtokodban. Elérvén a harmadfokú tüzet,¹⁸ törd el az edényt, az amalgámodat gyúrd össze és melegítsd olvasztótégelyben, egy másikba tégy nyolc uncia kénesőt s melegítsd. Készíts amalgámot mint fent — s bocsásd azt kendőn, vagy bőrön keresztül, hogy egyforma minőségű kéneső keletkezzék, tarts vissza ebből két uncia kénesőt és ne többet. Ezt a szabályt tartsd be minden amalgámozásnál.

Az említett második amalgámot — úgy mint fentebb — tedd edénybe szublimálás végett, de az edény valamivel nagyobb legyen. Haladj előre a melegítéssel addig — mint fentebb, szublimálván és készítvén —, amíg csak el nem éred a harmadik szilárdító fokot. Ekkor törd szét az edényt s keverd össze a szilárd anyagot. Most amalgámozd meg negyedízben, annyi kénesővel, mint fentebb cselekedted — azután sajtold át kendőn úgy, hogy csupán annyi kéneső maradjon, amennyi a szilárd amalgám, amelyet tégy egy másik edénybe szublimálni és kikészíteni, mindig úgy, amint fentebb; kivéve ezen utolsó harmadfokon, ahol valamivel nagyobb tüzet kell alkalmazni, hogy láthassuk, vajon a matéria szilárd-e? Feltéve, hogyha nem lenne az, folytatni kell a melegítést addig, amíg szilárd lesz. Így kiváló medicina áll elő, amelynek egy része, ha projekciót¹⁹ csinálsz vele, 20 rész tiszta ezüstöt alakít át 24 karátos arannyá, bárkinek akaratára. Ha az ezüst olvasztott állapotban van, akkor egy rész negyven részt alakít át.

Tudd meg, hogy ez a leírás hiteles. Ezzel Mátyás király igen tökéletes aranyat készített, s ebből Madonnás dukátokat veretett. Ez az arany, noha valamivel keményebb a másiknál, mégis tökéletesebb, s a velencei zecca²⁰ ki is próbálta és kiváló aranynak találta.

Jegyezd meg, hogy a fent említett medicina a végtelenségig szaporítható — úgy járva el, mint fenn említettem —, sőt mindig hatásosabb lesz, hamarább szilárdul meg és projektáló képessége nagyobb lesz. Ne felejtsd el az edény fenekét gyakran a koromtól megtisztítani, amely a mécses kemencéből rakódik rá, mivel az akadályozza a dekokciót».

Foglaljuk mai szavakba a receptet. Az első rész a tiszta kéneső előállításáról szól. A másodikban az aranyamalgám készítése van megadva. A kéneső, amelyben az aranyat feloldották, már tartalmazza az arany lelkét, mert az aranynak, az alkémista felfogás szerint, nemcsak teste, hanem szelleme, lelke, spiritusa, animája is van. A szublimált kéneső szintén tartalmazza az arany lelkét. Ez a kéneső a «medicina». Hogy pedig ez a spiritus (anima), minél jobban oldatba kerüljön, az amalgámozás háromszor megismétlendő. Ilyen körülmények mellett a «medicina» tökéletesebb és multiplikációra alkalmasabb lesz. Hogy azonban ezt az érlelő tulajdonságot megkaphassa, melegíteni kell, első, másod- és harmadfokú tűzben, azaz kétszer, háromszor olyan erős tűzben, mint az első volt. A melegítést ismételni kell. A melegítés szakadatlanul tartson negyven napig, egy kémiai hónapig.

A kézirat a XVII-ik századból ered. Állítólag másolata egy Mátyás korabeli olasznyelvű receptnek. Hogy ez az eredeti olasz recept valóban létezhetett, azt a recept tartalma igazolja. Aki az alkémista receptekben járatos, az rögtön észreveszi, hogy az aranycsinálásnak menete megfelel a kornak. Abban az időben az alkémisták kénesővel dolgoztak, amelyről azt állították, hogy a fémek spirituszát, animáját nagy mértékben tartalmazza és így aranyszaporító képessége van.

Ennek alapján el kell fogadnunk, hogy a receptnek van valami köze Mátyáshoz. Hogy azonban az ő receptje lenne, arról szó sem lehet. A király nem foglalkozott vele, tehát nem is hagyhatott hátra aranycsináló receptet. Hogy mikor került a recept Mátyás királlyal összeköttetésbe, azt ma bizonyosan megállapítani nem tudjuk. Valószínűleg úgy keletkezett, mint Marsilius Ficinus aranyvíz-receptje. Egy kóborló aranycsináló küldte vagy hozta a királynak megfelelő jutalom reményében. Mert a vándorló aranycsinálók egyik kereseti forrása ez volt.

Forrás:http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/matyas-01.html