A kutat a királyi palota lakóépületének belső udvarán, a díszudvaron, az 1360-as években Nagy Lajos király állítatta. A nyolcszögletű, eredetileg kétszintes, toronyszerű csorgókút alsó szintje az udvar keleti oldalán húzódó árkádsorra támaszkodott. Erkélyszerűen kiképzett emeletén állt a kút felső szintjének négyszögletes építménye. A kút mintaképei valószínűleg Franciaországból származtak, de kivitelezését közép-európai mesterek végezték.

Kiállítás a visegrádi ásatások legújabb leleteiből a visegrádi királyi palotában I. Károly király koronázásának 700. évfordulója alkalmából.

A 14. század Magyarország és Közép-Európa történelmének legfényesebb korszaka volt. Ez elsősorban I. Anjou Károly magyar királynak köszönhető, aki 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikeresen összebékítette a Kelet-Közép európai régió uralkodóit és ezzel fél évszázadra megteremtette a térség belső békéjét és biztonságát.

A királyi palota Mátyás-kori átépítése során, 1484 körül, a királyi lakóépület első emeletén, a királyi lakrész mellett, egy kisebb, háromhelyiséges lakosztályt alakítottak ki. Ezek a termek feltehetően Mátyás király törvénytelen fia, az akkor 11 éves Corvin János herceg számára készültek, akit a király ebben az időben emelt trónörökösi rangra. E lakosztály a korszak palotaépítészetének jellegzetes téregyüttes-típusát, a három helyiségből álló appartamentot képviseli.

A visegrádi palota, Szűz Máriának szentelt kápolnáját Nagy Lajos király építtette fel. 1360-ban már állt a Krisztus Testének szentelt oltár, 1366-ra pedig biztosan befejeződött az egész kápolna építése.
Mátyás király 1485 körül újíttatta fel az épületet. A kápolnára új, meredek, gótikus tetőszerkezet készült, amelyet színes mázas tetőcserepekkel fedtek le. A sekrestyét és a felette elhelyezkedő oratóriumot későgótikus, bordás boltozattal látták el.