NÉMET KIRÁLY--
MAGYAR KIRÁLY                Varga Domokos       MAGYARORSZÁG VIRÁGZÁSA ÉS ROMLÁSA


                                                 MAGYARORSZÁG A XIV---XV. SZÁZADBAN 


                                                               BUDAPEST,  1974


MÁTYÁS

Hunyadi János halálának némelyek jobban örültek ,mint a törökön vett győzelemnek.Csakhogy
elvitte az ördög.!  Elegett uraskodott! Hány falut összeharácsolt! Várakat,városokat,
bányákat!  Majdhogynem az egész országot a markába tartotta:  rovatta az adót,állíttatta a
katonát,mint egy király.
Lesz nagy osztoszkodás! De még milyen! A Hunyadi-hatalmon, a Hunyadi-birtokon. Csak a fiait
kell kisemmizni.

Cillei Ulrik gróf, a király nagybátyja,a Hunyadiak eskütt ellensége azt is hamar kieszelte,
mi lenne a legjobb módja a kisemmizésnek.
Hűtlenségbe kell kergetni őket! Követelni,hogy adják át a kezükön levő királyi várakat.
Egytől egyig!  Még Nádorfehérvárt is!  S ha megtagadják,rájuk csapni mint lázadókra,
árulókra.
A fiatal László király szívesen hajlott Cillei szavára. Hisz évek óta annyit hallotta,hogy
maga is elhitte: Hunyadi az ő eskütt ellensége,hatalmának csorbítója,jövedelmeinek elorzója.

Meghalt végre a volr guberátor,De majd a fiait elszámoltatja.  Kivált a kevély Lászlót,
aki máris a déli végek főkapitányának merészeli nevezni magát,mintha apjától nemcsak a királyi
várakat,hanem a ráruházott országos tisztségeket is elörökölte volna.  Holott ilyen tisztet-
rangot csak ő adhat,a király.   A törvényes magyar király.

Most megint nagyra volt vele,hogy ő a magyarok királya. De mikor Nádorfehérvárt vívta
Mohamed, s Budára baljós hírek érkeztek,bizony kevesebbet adott királyi rangjára. Kivonult
egy napon a várból,népes kíséretével,csaholó kopókkal,mintha vadászni indulna.


Othagyott mindent őrizetlenül,de nem tért vissza sem alkonyatra,sem másnapra,sem
harmadnapra.Bécsig meg sem állt,
Csak ott érezte biztonságba magát.... Mialatt Hunyadi már--már reményét vesztve,de elszántan
makacsul,halálra készen harcolt lent délen.

Akkor nem volt kiváncsi a király,milyen is közelről Nádorfehérvár.  De most fölkerekedett
Cillei Ulrikkal, díszes kísérettel és 4000  német fegyveressel,hogy megnézze,hogyan is
ostromolhatták a törökök a nevezetes erősséget,s milyen zsákmányt nyert el tőlük Hunyadi
serege,jeles ágyúkat és egyébb hadiszerszámokat.

Hunyadi László fogadta őket 1456 novemberében. 
Kinyitotta a vár kapuját a király és kisérete előtt, de mikor a  4000 fegyveres is kezdett
volna utánuk nyomakodni,hirtelen becspódtak a súlyos kapuszárnyak,és megfordult a kulcs a
zárban..

Cillei hada kint rekedt...


NÉMET KIRÁLY---
MAGYAR KIRÁLY VARGA DOMONKOS MAGYARORSZÁG 

VIRÁGZÁSA ÉS ROMLÁSA


MAGYARORSZÁG A XIV--XV. SZÁZADBAN 2014.07.26., 



Odabenn folytatódott egyelőre a díszes fogadás,de a fiatal Hunyadi és barátai már 
már eldöntötték---Vitéz János tanácsa ellenére---,hogy cilleinek vesznie kell.
Igaz,ő sem bánt volna különbül velük.Állítólag nyíltan emlegette: "Ez ebvért rövid nap 
kivesztem az országból,"Heltai krónkája azt is tudni véli,hogy a várbeliek elfogták egy
levelét.Apósát,a még mindig élő vén Brankovicsot biztatta benne: "ím allá megyünk
Nádor--Fejérvárra,onnét én kegyelmednek két szép gilyóbist küldek,aval játszadhatik
annakutánna a kegyelmed"..,Ez a "két szép golyóbis" lett Hunyadi fiúk feje.
Annyi bizonyos,hogy vesztükre tört.

Még ha ezúttal csak Nádorfehérvárt akarta is netán kiragadni a kezükből.
Hunyadi László csak az alkalmat kereste,hogy szemére hányja áskálódásait,s azután a vita
hevében kirántódó kardok jogcímet adjanak mindenre.
Így történt. Összekaptak,majd a várbeli fegyveresek "levágták a ciliai grófot,és sok
helyeken általüték őket"..,
A fiatal Hunyadi maga sietett mindjárt a királyhoz,hogy jelentse a gyászos esetet.
László persze megijedt. Olyasmit hebegett,hogy a fróf méltán halt meg. Később pedig 
Temesvárott----Budára visszatérőben---még meg is esküdött Szilágy Erzsébetnek,Hunyadi
János özvegyének: nem éri bántódás Lászlót Cillei haláláért.

Fél év múltán azonban---1457 márciusában ---már ott állt Hunyadi László a vérpadon, a 
Zsigmond király építette budai friss palota bejáratával szemben.

Olyan helye,amelyhez a város magyar szegény népe közel sem férhetett,nehogy fellázadjon,és
kiragadja a poroszlók kezéből Hunyadi fiát.

Így is félelmetes volt a felzúdulás. S hát még a kivégzés után! Thuróczi krónikája így
ad róla számot: "Midőn ugyanis László grófot lefejezték,és már három csapással
megsebezve,hátrakötött kézzel a földön feküdt, a maga erejéből felkelt,felállt,és eléggé
érthető hangon azt mondotta,hogy a rámért három sebet elviselvén,ezzel a jog beéri...
Gyorsan elindult,de néhány lépés után megbotlott a rajta lévő ruhában,és arcra esett:
ekkor némely ott állók parancsára,akik nagyon kívánták ezt, mégis lefejezték."

Zúgott az ország.Leginkább a német király ellen. Az meg is ijedt,és futott megint Bécsbe,
mint alig egy éve Mohamed elől. Onnét Prágába. Vitte magával---fogolyként ---a kisebbik
Hunyadi fiút,Mátyást is.
Hanem úgy látszik,nem jó helyre futott,mert őszre már meg is halt. Sokak szerint méregtől.

A cseheknek ie elegük volt már az idegen királyokból. Siettek is egy gazdag csh főurat 
megválasztani László helyébe, Pogyebrád Györgyöt...

NÉMET KIRÁLY--MAGYAR KIRÁLY Varga Domonkos 2014.07.30., 




MAGYARORSZÁG VIRÁGZÁSA ÉS ROMLÁSA


Tél derekára a magyar országgyülés is összeverődött,a köznemesség Pesten,a főnemesség Budán,
hogy eldöntse,ki legyen a király.

Bár az nagyjából már el is volt döntve akorára.Hunyadi János sógora,a török fogságot megjárt
Szilágyi Mihály jó előre megegyezett a nádorral,a hatalmas Garai Lálszlóval: vegye feleségül
Mátyás a nádor lányát,Annát,s legyenek ők a magyar királyi pár.
De hogy Garai időközben mást ne gondoljon, se a többi nagyúr,Szilágyi Mihály a hadseregnyi
felfegyverezett köznemes mellé----akik jórészt Mátyás pártján álltak---még 5000 cseh és
lengyel zsoldossát is Pestre vezényelte,sőt akasztófát és vérpadot ácsoltatott Rákos mezején,
""azon kemény kijelntéssel,hogy rögtön kivégeztet mindenkit,aki nem Mátyásra adja szavazatát."

1458 januárjában meg is választották egyhagulag a tizenöt éves kis Hunyadit. A főurak
egy része kissé fanyar kedvvel---bár Szilágyi szentül megesküdött,hogy László
lenyakasztatásáért senkin nem enged bosszút állni---,de annál vígabban a kisebb nemesek.

---Éljen Mátyás!---harsogták a Duna jegén,Buda felé tódulóban.---Éljen a magyar király!

A Hunyadi--pártiak mind ezzel érveltek Mátyás mellett. Magyar király kell,nem idegen,
Lám,a csehek is a maguk véréhez fordultak! Mi se legyünk bolondabbak náluk! 
Tegyünk róla,hogy---mint Szilágyi mondta---"szegény magyar hazánkat a zsarnokoskodó német
uralom vissza ne kapja,és az ne ronthassa...""

S ki lehetne méltóbb király,mint a törökverő Hunyadi fia?

A török és a német! Ez a kettő számított már akkoriban is--és aztán még századokig---a
magyarok fő ellenségének..
Szokatlan,furcsa,mindaddig szinte ismeretlen érzés lángolt fel a Mátyásért lelkesedők
szívében. Nemcsak a nemesekében,itt--ott még a jobbágyokéban is. "A templomokban mindenfelé meghúzták a harangot,harsogtak a kürtök,szóltak a sípok,zengett az Istent dicsérő ének, nagy hangon énekeltek szerte,úgyhogy megtelt vele a levegőég----Miután pedig elkövetkezett az esti homály,az éjszakát sok tűzrakás világította meg:annyi farakást égettek,hogy szinte nappali világosság volt.
Elmondhatjuk,hogy a magyar történelem kezdete óta soha még királyválasztás ilyen nagy örömben,ilyen nagy dicsőséggel nem ment végbe."....
Ünnepelte az ország népe Mátyást,Hunyadi fiát, a nem idegent,s nem németet,a hazai ég alatt nőtt,igazi magyar királyt......

OROSZLÁNKÖRMÖK

Cakhogy Mátyás még mindig Prágában ette---immár nem Lálszl király,hanem Pogyerád kenyerét.
Annak volt annyi esze,hogy a becses rabot ingyen nem adta ki,: 60 000 aranyforintot vágott zsebre érte,s ráadásul azt az ígéretét,hogy idővel az ő lányát veszi feleségül.

A hazafelé igyekvő fiatal király Esztergomnál még épp át tudott kelni kíséretével a
Duna olvadó jegén,s nemsokára Budára ért.
Nem koronázhatták meg---a koronát Frigyes német császár tartogatta magánál jobb 
időkra,hátha egyszer még ő teheti a fejében----, de legalább ünnepélyesen felültették
az aranyos trónusra,s úgy hódoltak neki. Ettől fogva hivatalosan is királynak számított
ez a szőke hajú ,piros arcú. széles vállú,domború mellű,rövid lábú gyermekember.

Hamarosan bele is találta magát a magas méltóságba.Meghallgatta mások véleményt,de ő mondta ki a döntő szót.:
---Így akarom! Így legyen!
Igaz,hogy jó tanácsadója volt: a tudós püspök,Vitéz János,az ország legokosabb
embere.De még őrá sem hallgatott mindenben.
Mikor királlyá választották,nagybátyját,Szilágyi Mihályt rendelte mellé az országgyülés öt 
esztendőr egubernátotul. Ey év sem telt el azonban,a gubernátor maga mondott le.
Rá kellett jönnie,hogy az ő szava úgysem számít sokat a Mátyás mellett.
Királyi öccse még be is csukatta,mikor hírét vette,hogy a Garaiakkal,Újlakiakkal paktált
ellene.

Sokoan akkor azt jósolták,nem lesz tartós Mátyás királysága. Hisz legjobb embereit
vadítja el maga mellől, s még hergeli is ellenségeit.
Garait is letétette a nádorságról a következő országgyülésen. S a lányát sem jegyezte
el:
inkább kellett neki a cseh királylány,Pogyebrád Katalin. Feleségül is vette, de aztán
hamar eltemette.

Garai és hívei nem is késtek királlyá kiáltani Frigyest. Pénzt,katonát,élelmet,mindent
ígértek neki, "csak hogy vetné ki az oláh inast a királyi birodalomból",.Vagyis kergetné
el Mátyást. A korona kéznél volt, egy jó esztendőre Mátyás királlyá választása után azt
is Frigyes fejébe rakták.

Közben a török is támadott,Brankovics meghalt: utódaitól erre elragadta a még önálló
maradék Szerbiát s vele a két fontos dunai várat, Szendrőt és Galambócot.
De Mátyásnak,furcsa módon,épp ez volt a szerencséje.
Hiába csúfolták,"oláh inasnak" Garaiék.Magyarországot a töröktől---ezt mindenki tudta
----csak a mögéje sorakozó Hunyadi-hívek védhették meg....

Folytatás: http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/matyas-kiraly-uralkodasa-belpolitikaja-es-haborui-sasdi-tamas-harmat-arpad-peter