A visegrádi palota, Szűz Máriának szentelt kápolnáját Nagy Lajos király építtette fel. 1360-ban már állt a Krisztus Testének szentelt oltár, 1366-ra pedig biztosan befejeződött az egész kápolna építése.
Mátyás király 1485 körül újíttatta fel az épületet. A kápolnára új, meredek, gótikus tetőszerkezet készült, amelyet színes mázas tetőcserepekkel fedtek le. A sekrestyét és a felette elhelyezkedő oratóriumot későgótikus, bordás boltozattal látták el. A szentély padlóját színes mázas téglákkal burkolták. A kápolna berendezését reneszánsz stílusban újították fel. Oláh Miklós kortárs leírása szerint három fehérmárványból faragott oltár és egy szentségház állt benne, továbbá készült egy ezüstsípokkal díszített orgona is.
Az aranyozott, carrarai márványból faragott szentségházat készen hozták Firenzéből Visegrádra. Középső táblájának töredékei a sekrestyében, a bejárattól jobbra elhelyezett tárlóban láthatóak. Mellette található a töredékek alapján készült rekonstrukció. A szerkezet keretelő elemeinek maradványai: pilaszterek, párkányok, domborművek és gyertyatartók töredékei, a bejárattól balra elhelyezkedő tárlóban kaptak helyet. Egykor a szentségház oromzatát díszítette az a magyarországi vörösmárványból faragott lunetta, amely a bejárattal szemben látható. Mestere egy Mátyás király szolgálatában álló firenzei szobrász: Gregorio di Lorenzo volt. A lunetta a Madonnát ábrázolja a kis Jézussal. Két széléhez és tetejéhez egykor puttókat ábrázoló vörösmárvány domborművek illeszkedtek, amelyből kettő maradt ránk: egy tubát fújó és egy könyvet tartó puttó. Ez utóbbi könyvében Mátyás király címere és latin-olasz nyelven írott neve: Rex Matthia Ungharia látható. A monumentális szentségház a firenzei San Lorenzo templom, Desiderio da Settignano által faragott szentségházának mintájára készült, és a következő évtizedekben számos követőre talált Magyarországon: Pestről, Pécsről, Nyitráról ismerünk hasonló reneszánsz szentségházakat.
Az Oláh Miklós leírásból ismert orgonát a kor szokása szerint a kápolna hajójának oldalfalára épített erkélyen helyezték el. Az erkély hatalmas konzolai előkerültek az ásatások során. Az eredeti töredékek ma szintén a sekrestyében láthatóak, kiegészített másolataik pedig az eredeti helyükön, az orgonaerkély rekonstrukcióját tartják. A konzolokat Mátyás király és Beatrix királyné címerei díszítik. Az egyik konzolra vésték rá a készítés valószínűleg 1485-nek olvasható évszámát.