543 éve koronázták meg Mátyás királyt

Sokan tudják, hogy Hunyadi Mátyást a Duna jegén választották királlyá 1458-ban, ám azt már kevésbé szokták hangsúlyozni, hogy koronázására csak hat év múlva került sor. Hogy miért, az az alábbiakban olvasható...

A nándorfehérvári diadal után nem sokkal, 1456. augusztus 11-én meghalt Hunyadi János, az utolsó magyar hadvezér, aki tartós eredményeket tudott elérni a török elleni küzdelemben. Három hónappal később, november 9-én fia, Hunyadi László tőrbe csalta és meggyilkoltatta Cillei Ulrikot, mire a felbujtót az országnagyok halálra ítélték és kivégeztették. Ez aztán kiélezte a politikai helyzetet, és a Hunyadi­párt nyílt felkeléssel válaszolt a bárói liga lépésére.

Túszként Prágában

V. László király, aki a bárói liga és a Hunyadi-párt közül inkább az előbbit támogatta, még 1457-ben, Hunyadi László kivégzésének évében Prágába távozott. Az uralkodó magával hurcolta az egyébként szintén halálra ítélt kisebbik Hunyadi-fiút, Mátyást, akin nem hajtották végre az ítéletet, s inkább túszként szolgált a király kezében. Csakhogy V. Lászlót hamarosan megmérgezték, vagy esetleg bubópestis áldozata lett – ezt nem igazán lehet eldönteni. Megüresedett tehát a magyar trón, de ez kezdetben még Hunyadi Mátyás számára nem sok változást jelentett. V. László halála után ugyanis Podjebrád György cseh kormányzó (későbbi király) kezébe került. Podjebrád azonban már fogsága idején is királyjelöltként bánt vele.

A Hunyadi-párt ekkor már Mátyást valóban a trónra szánta: mögötte álltak a Szilágyiak (a Szilágyi testvérek közül Erzsébet Mátyás édesanyja, Mihály pedig nagybátyja volt), továbbá Vitéz János, a főpap, és a Szentszék is őt támogatta.

Választás a Duna jegén

A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Ekkor még főleg csak a nándorfehérvári győző fiát látták benne.

A magyar vezetők ezután küldöttséget menesztettek Podjebrád Györgyhöz és III. Frigyeshez, a Habsburghoz. Az előbbitől magát Mátyást követelték, az utóbbitól pedig a magyar koronát. Podjebrád engedett, egyébként már ekkor eljegyeztette lányát, Katalint Mátyással, ezért február 8-án beleegyezett a Hunyadi-sarj szabadon bocsátásába. III. Frigyes viszont nem adta vissza a koronát.

Szabadon, de mégsem biztonságban

Éppen ezért Mátyás uralkodásának kezdeti évei bizonytalanságban teltek: a korona nélkül nem igazán volt legitim magyar uralkodónak nevezhető. Szilágyi Mihály, Újlaki és Garai többször is összeesküvést szerveztek ellene. 1459-ben például III. Frigyest támogatták vele szemben, sőt, 1459. február 17-én a Garai-Újlaki párt királlyá választotta Frigyes császárt. Csak nagy nehézségek, II. Pius pápa segítségével tudta megoldani Mátyás a válságot – írja Vég Gábor a magyar királyokról szóló könyvében.

Persze a diplomácián túl az is segít, hogy 1459. április 7-én és 12-én is két csatát vív Mátyás a Habsburgok és támogatóik serege ellen. 1462-ben Mátyás kiegyezik a felvidéki kiskirállyal, illetve zsoldosvezérrel, Giskra Jánossal, és cserébe Maros-menti uradalmakat enged át az addig ellene lázadónak.

Konszolidáció

1463. július 19-én jön létre a bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt. Ennek a megállapodásnak az értelmében hazakerül a korona, Frigyes pedig „fiává” fogadta Mátyást. Ő ígéretet tett arra, hogy, örökös hiánya esetén a trón Frigyesé lesz.

Mátyás ezután a Boszniát elfoglaló török ellen indul, és visszahódítja a keresztények számára a terület fővárosát, Jajcát, 1463. december 25-én.

A konszolidálódott helyzetben, 1464. március 29-én a székesfehérvári országgyűlés alkalmával megkoronázzák Mátyást a frissen visszaszerzett Szent Koronával. Ezután, április hatodikán bocsátják ki a székesfehérvári koronázási cikkelyeket, amelyekkel elkezdődnek „Mátyás, az igazságos” közigazgatási, bíráskodási és pénzügyi reformjai.

Sz. I. M.
2004. március 29.

Forrás:http://www.ferencvaros.helyhir.hu/node/58