Mátyás király udvari m?vészetének politikai-propagatív jellege jól ismert, s megfelel minden udvari m?vészet és általában minden hatalmi reprezentáció alapvetô feladatának. Ezt a funkciót eredményesen alkalmazza a m?vészettörténeti interpretáció a király számos újításának magyarázó elveként, az ízlését, m?vészeti újítások iránti hajlamát meghatározó tényezôként. Már korán, a Mantegnától festett portréjának megalkotása kapcsán joggal tételezhetô fel az a politikai szándék, amely támaszára a kor leginkább ünnepelt, az antikvitás tökéletességére hivatkozó m?vészi vívmányaiban lelt.

Mátyás király csillagásza Szerzõ: Vargha Domokosné | 2005. október 28., péntek

Mostanában gyakran esik szó azokról a második világháború után külföldre hurcolt értékekrõl, amelyek talán már sohasem kerülnek vissza hazánkba. Legalább ismerjük meg e kincseket! Egyikük annak a Mátyás idejében tündöklõ üstökösnek korabeli leírása,amely olyan fényes volt, hogy nappal is látszott.

A sárospataki református kollégiumból elhurcolt könyvek között volt a Magyarországon készült elsõ csillagászati kézirat is.

MÁTYÁS király, Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1440. febr. 23. ? ? Bécs? 1490. ápr. 6.) 1480. január 25-én Beatrix királyné és Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a lövöldi (Városlõd) karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. (A történészek mérgezés lehetõségét sem tartják kizártnak.) Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett Lövöldi Corvinát, amelyet az esztergomi Székesegyház könyvtárában õriznek.

Mátyás király

Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia, született valószinûleg 1440. febr. 23. Kolozsvárt; kiváló nevelésben részesült, melyre Zrednai Vitéz János váradi püspök volt nagy befolyással; elsajátította a német, latin és szláv nyelveket. 1455-ben Budán volt az udvarnál, a hol V. László király megtette kamarássá. Atyja halála után anyjával Temesvárra ment, honnét 1457. márcz. Budára csalták; márcz. 14. László bátyjával együtt börtönbe került, fej- és jószágvesztésre ítélve.

V. László halálát követõen a Hunyadi-család fiatalabbik gyermeke, Mátyás a fogságból csakhamar kiszabadult. Az ország fõurai és fõpapjai, köztük Vitéz János esztergomi érsek megegyeztek, hogy a törökverõ hõs fiát jelölik uralkodónak. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály a döntés megerõsítésére 1458 januárjára Budára országgyûlést hívott össze. A nemesek a Duna jegén Mátyást királlyá kiáltották ki.

Hunyadi Mátyás (1458-1490) 2. rész



Folytatás az ÚMÉ 2004/III. számából

Hunyadi Mátyás uralmának megszilárdulása


Mátyás király címere, középen
a Hunyadiak fekete hollójávalMátyásnak a török mellett, keresztény szomszédjai is veszedelmesek voltak. Legfõképpen III. Frigyes német császár-,de a volt após- a cseh király is, a lengyel király és a moldvai vajda.

1467-ben Erdélyben pártütõk lázadása tört ki, amelynek igazi bújtogatója a moldvai vajda volt, aki átpártolt a lengyel királyhoz.

A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi család és szövetségeseinek hatalma.

• 1 Élete
• 2 Külpolitikája
• 3 Híres mondása
• 4 Irodalom
• 5 Lásd még

Hunyadi Mátyás szülõháza Kolozsvárott

Hunyadi János kisebbik fia. Hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanitók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi mûveltséget szánt a fiának, elõbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be e tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyás, sokoldalú érdeklõdõ emberré nevelték, tanították egyház és államjogra, mûvészetekre és latinra.