Mátyás király

Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia, született valószinűleg 1440. febr. 23. Kolozsvárt; kiváló nevelésben részesült, melyre Zrednai Vitéz János váradi püspök volt nagy befolyással; elsajátította a német, latin és szláv nyelveket. 1455-ben Budán volt az udvarnál, a hol V. László király megtette kamarássá. Atyja halála után anyjával Temesvárra ment, honnét 1457. márcz. Budára csalták; márcz. 14. László bátyjával együtt börtönbe került, fej- és jószágvesztésre ítélve. V. László azonban, midőn máj. végén Bécsbe menekült, őt is magával vitte, 1457. nov. 23. pedig maga után Prágába hozatta, hol a király halála után Podiebrád György csehországi kormányzó igen szivesen bánt vele. 1458. jan. 24. egyhangulag magyar királylyá választották és Podiebrád febr. 5. a határon 50,000 arany váltságdíjért átadta őket a reá várakozó fényes kiséretnek. Fényes hadjáratot vezetett a törökök ellen és a cseh rablókat megfékezte. 1462. máj. 20-án 60,000 arany fejében visszakapta III. Frigyes császártól a magyar koronát. 1487. aug. 14. a két évig sikertelenül vívott Bécsujhelybe is bevonult. Bécset is bírva ura volt Ausztriának. Meghalt 1490. ápr. 6. Bécsben. M. külügyi politikájában, mint a Fraknói kifejté, hármas czélt követett. Biztosítani akarta a magyar állam függetlenségét, még a római szent székkel szemben is, megalapítani Nyugot-Európában való túlsúlyát és megoltalmazni az országot a törökök ellen. Belintézkedéseiben is nagy érdemeket szerzett: a honvédelmet reformálva, megteremtette az állandó hadsereget; a pénzügyek terén nevéhez fűződik a kamarai haszonnak eltörlése, az adózási rendszer megváltoztatása, az állandó királyi kincstári adó és a koronavám létesítése. Sokat tett a nádori méltóság hatalmi körének szabályozására, a jogbiztonság emelésére és a törvénykezés rendezésére is. Igazságszolgáltatását jellemzi a sokszor használt közmondás: «Meghalt Mátyás király, oda az igazság». Kiválóan érdeklődött a renaissance irodalmi és művészeti mozgalmai iránt. Maga is foglalkozott a tudományokkal s eredetiben olvasta a görög és latin classikusokat. Maga köré gyűjtötte a legkiválóbb külföldi és hazai tudósokat, írókat és művészeket; budai és visegrádi palotáinak, melyek fényes udvarának keretéül szolgáltak, tökélyesbítésére a leghíresebb olasz építőmestereket hívta meg. Megalapította a pozsonyi egyetemet, a budai theologiai intézetet, a nagyszerű Corvina-könyvtárt. Nem idegenkedett a magyar költészettől sem; a hagyomány szerint asztalánál magyar lantosok zengték a hősök tetteit. Uralkodása alatt 1473-ban jött létre az első hazai könyvnyomtató intézet is. Alakja körül még életében megkezdődött a mondaképződés, a mire a nagy uralkodó jellemén és tettein kívül az udvarában élősködő humanisták hízelgő hadának iratai, különösen a Galeotto Marzio adomagyűjteménye s más hasonló feljegyzések adták meg az irányító hatást. A király e feljegyzésekben mint az elmés, erélyes és önérzetes, de alkalomadtán leereszkedő s mindig nemes szivű és igazságos uralkodó mintaképe áll előttünk. A róla szóló legelterjedtebb adomák egy részének idegen eredetét vagy legalább analogiáit Binder Jenő derítette ki (a brassói áll. főreáliskola Értesítője 1894). Az alakjával foglalkozó magyar műköltési termékeket Vozáry Gyula állította össze (a munkácsi áll. főgymn. Értesítője 1894), mihez becses adatokat nyújt Zilinszky Aladár birálata és Petz Gedeon (Egyetem Philol. Közlöny 1895).

Munkái:

1. Epistolae Mathiae Corvini regis Hungariae, ad pontifices, imperatores, reges, principes aliosque viros illustres datae. Nunc primum typis excusae, & notis etiam quibusdam illustratae. Cassoviae, 1743-44. Négy kötet. (Kelcz Imre jezsuita kiadása. 297 levél. Új czímlapokkal és akad. thesisekkel ellátva 1745 és 1746-ban Nagyszombatban és Kolozsvárt is kiadatott. Uj kiadása: Kassa, 1764. csak az I. kötet.).

2. Diplomacziai Emlékek Mátyás király korából. Bpest, 1875-1878. Négy kötet. (1089 darab közt Mátyásnak csak 71 levele).

3. Magyarországi Vatikáni okirattár. I. sorozat VI. kötet. U. ott, 1890. (Mátyástól 101 levelet közöl.).

4. Mátyás király levelei. Külügyi osztály. 1458-1490. A m. tudom. akadémia történelmi bizottságának megbizásából közzéteszi Fraknói Vilmos. U. ott, 1893., 1895. Két kötet. (569 levél, a II. kötetben Fraknóitól: Mátyás király mint levélíró).

Kéziratban a m. n. múzeumban: Mathiae Corvini regis Hungariae libellus precatorius «Pro Deo et Patrio» (XV. századbeli hártya-codex 32rét 440lap); Epistolae (XVII. századi másolatok, 4rét 148 lap, ívr. 39 lap, L. ex codicibus impressis exscriptae sunt 1792. ívrét; a XVIII. századból: 4rét 294 lap, E. in editae, ívr. 517 lap, 2rét öt kötet). Több levele a külföldi levéltárakban.

Arczképe többek között ránk maradt a volt ambrasi (most bécsi) udvari gyűjteménynek egy szép márványreliefjében. Szülőházát Kolozsvárt 1888-ban emléktáblával jelölték meg; ugyanott 1902-ben felállítják Fadrusztól készített bronz lovasszobrát.

Kaprinai, Stephanus, Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad regis Hungariae. Viennae, 1767., 1771. Két kötet (1461-ig).

Fessler, Ignaz Aurelius, Mathias Corvinus, König von Hungarn. Breslau, 1793-94. Két kötet.

Teleki József gróf, Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1852-58., 1863. I-VI. 1., XI., XII. kötet.

Csánki Dezső, Mátyás király udvara. Budapest, 1883., Rajzok M. király korából. U. ott, 1886., A renaissance M. Király korában. (Bud. Szemle 1891), Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890-1897. Három kötet.

Fraknói Vilmos, Hunyadi Mátyás király. Budapst, 1890. (M. Tört. Életrajzok).

Pallas Nagy Lexikona XII. (Katona Lajos, bő repertoriummal).

Forrás: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/m/m15557.htm