• 1 Élete
• 2 Külpolitikája
• 3 Híres mondása
• 4 Irodalom
• 5 Lásd még

Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsvárott

Hunyadi János kisebbik fia. Hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanitók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be e tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyás, sokoldalú érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház és államjogra, művészetekre és latinra. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasta Nagy Sándor bátorságát, Hannibál ravaszságáról szoló elbeszéléseket. Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon a családi fészekben töltötte.

Mátyás király pecsétje és aláírása

Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei Thuróczy János krónikájának első oldalán

Bátyja kivégzése után, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulálását. A tesvérétől támogatott Szilágyi Mihály, támadásai következtében zürzavar támadt az országban, a nagyobb várurak javainak pusztulását okozták, a király hatalma és népszerüsége egyre csökkent, ezért, hogy helyzetét és maga javát kihasználja, elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, tuszként magával vitte Hunyadi Mátyást. Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvöjére készülő királyt, váratlanul a halál elragadta, Mátyás esélyei megnövekedtek.

Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kisérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos hive is csatlakozott. Az előre kialkudott váltságdíj lefizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A diszes csapat, Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.

Hunyadi Mátyás az ezerforintoson

A király halála után nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választják, ám Szilágyit öt évre kormányzóvá teszik.

1463-ban Mátyás megköti Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, melynek értelmében a.) 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestől a Szentkoronát, amellyel 1464. március 29-én Székesfehérváron meg is koronáztatja magát. Ezen kívül b.) a török elleni harc közös célként jelenik meg az egyezségben, valamint c.) ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli majd. Később a Habsburgoknak ez a kitétel szolgáltatta az első jogalapot hatalmi igényükhöz.

Aragóniai Beatrix

Azonban uralkodása kezdetén Mátyás leszámolt mindkét főúri párttal. (Szilágyit, akinek koronáját köszönhette, be is záratta.) Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás„ máig élő népi legenda alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját.

Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.

1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót (1490-1516) választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

A Magyar Királyság halálakor

Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő tartományokat. Később azonban inkább a békére törekedett, ennek érdekében, amennyire lehetett, kész volt az együttműködésre is. Hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni. Ehhez a keresztény Európa jelentős részét magában foglaló Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amelyek igénybevételéhez császárrá kellett választatnia magát. Diplomáciája is ezt célozta. 1483-ban elfoglalta Alsó-Ausztriát, 1485-ben Bécset, a királyi székhelyet is ide helyeztette át.

Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált. Hibásan, ugyanis a románok II. Vlad-ot, Vlad Ţepeş apját emlegették mint Vlad Dracul (Vlad, az ördög).

Bella gerant alii, at tu, felix Austria, nube: „Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria” – ezt Mátyás III. Frigyesről mondta, aki országát nem vitézségével, hanem családi összeköttetések teremtése révén gyarapította.

A Wikimedia Commons tartalmaz Hunyadi Mátyás témájú médiaállományokat.

• Kubinyi András: Mátyás király. Bp., 2001. Vince.
• Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király. Bp., 1990. Helikon.k

• Fekete sereg
• Mátyás király kálváriája

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_M%C3%A1ty%C3%A1s