Hunyadi Mátyás (1458-1490) 2. rész



Folytatás az ÚMÉ 2004/III. számából

Hunyadi Mátyás uralmának megszilárdulása


Mátyás király címere, középen
a Hunyadiak fekete hollójávalMátyásnak a török mellett, keresztény szomszédjai is veszedelmesek voltak. Legfőképpen III. Frigyes német császár-,de a volt após- a cseh király is, a lengyel király és a moldvai vajda.

1467-ben Erdélyben pártütők lázadása tört ki, amelynek igazi bújtogatója a moldvai vajda volt, aki átpártolt a lengyel királyhoz. Mátyás megjelenésére az erdélyi pártütők megalázkodva kértek kegyelmet királyuktól, aki nagylelkűen megbocsátott nekik.
Utána a gyimesi és ojtozi szorosoknál betört Moldovába, ahol több várost elpusztított, mire a vajda követei békéért könyörögtek. A béketárgyalások közben tizenkétezer oláh fegyveres támadta meg éjjel a magyar tábort. Moldvabányát, ahol Mátyás táborozott, több ponton felgyújtották. A szándék egyértelmű volt, végezni a királlyal.
A váratlan viadalban maga a király is részt vett és megsebesült. A király ilymódon nem tudta megtorolni az árulást. Végül mégis meghódolt Mátyásnak a moldvai vajda.

A következő ellenfél a cseh király volt, aki Frigyessel szövetkezett, hogy megszerezzék a magyar koronát.
Mátyás tisztán látta, hogy Magyarország hatalmát a nyugati és a keleti császárság egyaránt veszélyezteti. Ezért határozta el, hogy megszerzi magának a német császári trónt. Ez nem telhetetlen hatalomvágyból fakadt nála, hanem abból a józan belátásból, hogy a törököt a magyarság csak védőállásból tudja legyőzni, de nem támadó hadjáratokkal. Ezt édesapjától Hunyadi Jánostól tanulhatta még meg.
Miután Csehország felől megújultak a betörések, Mátyás háborúra készülődött ellenük. Tervét a pápa is támogatta, mivel a huszita eretnekség szálka volt az egyház szemében.

Közben kitört a háború a két szövetséges között. III. Frigyes német császár a bajban Mátyás segítségéért folyamodott, és nagy ígéretekkel- írásban adva- támasztotta alá kérését. Eszerint lemond a magyar királyi cím viselési jogáról, visszaadja a kezénlévő magyar területet, Mátyást német királlyá teszi, sőt lemond császári címéről is, fiának Miksának gyámjává téve Mátyást.
Ezalatt alattomban mégis ellene dolgozott. A cseh királyi székbe Kázmér lengyel királyt javasolta a pápának Mátyás helyett. Mivel a lengyelek nem engedték elfoglalni az idegen trónt királyuknak, így Mátyás maradt egyedüli jelöltként. 1463-ban megüzente a háborút a cseh királynak és Ausztriából kiűzve őket bevonult hadaival Morvaországba.

A fekete sereg

1462-ben kezdett hozzá Mátyás zsoldos seregének megszervezéséhez. Ebben a húszezer főnyi lovasból és nyolcezer gyalogosból álló állandó seregben szolgáltak cseh, lengyel, német nemzetbéliek is, de a könnyű lovasok alföldi legények voltak, a huszárok, az íjjászok székelyek, a nehézvasas lovasok cseh és német vitézek. Ez volt az Európa szerte híres "fekete sereg".

1469-ben a cseh katolikusok megválasztották Mátyást királyuknak. Ekkor hárman is szövetkeztek Mátyás ellen: Frigyes császár, Podjedráb György cseh király és Kázmér lengyel király. Sőt sikerült nekik néhány magyar főurat is megnyerni élükön Vitéz János (Hunyadi Jánosnak volt leghívebb embere) esztergomi érsekkel.
Mátyás ügyes politikával leszerelte a háborgó főurakat és nagy kedvezményekben részesítette őket. Újlaki Miklóst például kinevezte Bosznia királyává.
Mátyás országgyűlést hívott össze, ahol orvosolta a felgyülemlett panaszokat, és helyet adott egy egész sor törvénycikknek a nemzet jogainak biztosítására.

Kázmér lengyel király jogot formált a magyar trónra, a leányági trónörökösség jogán. A magyar jogrend azonban ilyet nem ismert el, és bár Kázmér tizenkétezer főnyi sereggel bevonult Magyarországra, de kénytelen volt visszafordulni, látván, hogy alig csatlakoznak hozzá.

1471-ben meghalt a cseh király. A csehek Jagelló Ulászlót választották királyukká, a lengyel király fiát. És bár Mátyással megosztozkodtak az országon, Frigyes bújtogatására Ulászló betört a cseh melléktartományokba. Mátyás ügyes taktikával térdre kényszerítette az ellenséget, majd újra békét kötöttek. Így Ulászlóé maradt Csehország, a melléktartományok pedig Mátyásé.

Megújult török támadások

A török ismételten megmozdult. A Száva mentén épített egy nagy várat, Szabács várát. Innen történtek a betörések az országba. Nagyváradot felégették, rengeteg kincset tulajdonítva el, nőket, férfiakat hurcoltak el rabságba. 1475 telén, betörtek Moldvába is, ahol Magyar Balázs erdélyi vajda, sikeresen verte meg az ötszörös fölényben lévő török sereget.
Mátyás is készült Szabács várának bevételére. 1476 elején, hat heti ostrom után az őrség feladta a várat és Mátyás szolgálatába álltak. A folytatást Frigyes császár ismételt bújtogatása szakította félbe. Vitéz János utódának a sziléziai származású Beckensloer János hercegprímásnak ígérte, hogy pápává választatja meg. A nagyravágyó ember ezért kiszökött az országból, temérdek pénzt vívén magával...


Beatrix királynő és Mátyás király Mátyás, mielőtt leszámolt volna Frigyessel, régi adósságát törlesztette nemzetével szemben. Tizenkét esztendei özvegység után megházasodott, és feleségül vette Beatrix nápolyi király leányát. Az esküvőre 1476-ban került sor, amelyet Székesfehérvárott fényes pompával és nagy vendégsereggel ünnepeltek meg.


Ronsanus beszéde Mátyás király
és Beatrix előtt1479-ben az Olmücben megkötött békében - Frigyes, Ulászló és Kázmér térdre kényszerítésével - Mátyás erejét újra a török ellen fordíthatta.
Erdélyben, Szászváros város közelében, a híres kenyérmezei csatában, 1479. október 13-án Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál egyesült hadai fölényes győzelmet arattak a török sereg felett. Egy évre rá, Mátyás visszafoglalta Jajca várát Boszniában, és Szerbiában is több győzelmet arattak a magyarok, minden idegen segítség nélkül. S amikor a török sereg 1480 tavaszán betört Dél-Olaszországba, akkor Mátyáshoz fordultak segítségért. Mátyás hétszáz huszárt küldött Otrantóba és a nyolcezer főnyi török őrség a hír hallatára kitakarodott Otrantóból.

Frigyes császár hatalmának letörése

Mátyás király 1485 júniusában bevonult "Bécsnek büszke várába", minek előtte sorra foglalta el az osztrák várakat és városokat. Az okok voltak: Habsburg Frigyes császár állandó hitszegése, a megkötött szerződések felrúgása és támadásai az ország ellen. Bécs várát Mátyás az 1490 áprilisában bekövetközött haláláig birtokolta.
Távozásával óriási veszteség érte az ország népét. A főurak kettős temetést rendeztek számára, Bécsben ravatalozták fel és Székesfehérvárott helyezték sírba. Az ország három hónapos nyílt gyászt tartott utána. Nagy volt a szomorúság a nép körében.

Mátyás uralkodásának érdemei

Mátyás királyt okkal és joggal helyezi a magyar történelem a legnagyobbak közé. Uralkodása alatt a magyar királyság helyzete megerősödött, külpolitikailag is gyarapodott. Bár sokfelé és sokáig kellett hadakoznia Mátyásnak, mégis az ország belső rendjét biztosítani tudta.
A királyi hatalom megerősítése mellett, tiszteletben tartotta a nemzet jogait. Fontosabb intézkedéseket a gyakorta összehívott országgyűléseken szavaztatott meg. Igazságossága legendássá vált. Az ország törvényeinek betartását egyaránt kérte számon a főurakon és az egyszerű embereken. Panaszaikkal személyesen fordulhattak a királyhoz a szegény emberek is, akinél teljes igazságot nyertek.

Mátyás jóvoltából emelkedtek országos rangra olyan kiváló emberek, mint pl. Báthory István erdélyi vajda (1458-tól); Kinizsi Pál a temesi gróf hadseregparancsnok; a Thurzó család; a Szapolyaiak, Guthi Ország Mihály nádor; Bakócz Tamás esztergomi érsek stb.,akik a király sikereit és népszerűségét csak növelték. Zömében alacsonyabb származásból emelkedtek fel az országnagyok sorába.
Mátyás idejében virágzott a belkereskedelem, az ipar fejlődött, a külföldi kézművesek letelepítésével és az ipari céhek szabályozása által.


Egy Corvina könyv fedőlapjaA műveltség terén is hatalmas fejlődés indult meg. Mátyás nem csak kiváló hadvezér, bölcs uralkodó volt, hanem a művészetek igazi párfogója is.
1470-től jövedelméből százezer forintot fordított művészetpártolásra. Mátyás, aki maga is több nyelven beszélt és igen olvasott, művelt ember volt, létrehozta a híres Corvina könyvtárat, amely mintegy ötezer kötetből állott. Ez óriási számnak tekinthető, egyrészt mivel kézzel íródtak, másrészt a könyvnyomtatás még kezdetleges volt.
Harminc könyvmásolót foglalkoztatott, a legkiválóbb festőket és illusztrátorokat alkalmazta. Mátyás és olasz felesége kapcsolatai folytán több megrendelést adott ki például Firenzének. Sajnos a könyvtár java a török megszállás alatt elpusztult, elkallódott, de még így is szerte a világon kétszáz kötet fennmaradt. Ebből Magyarországon 53 példány van. A külföldön találhatókban sok esetben kitörölték az eredetét bizonyítandó Mátyás-címert.
A tudományok művelésére 1467-ben Pozsonyban egyetemet alapított (az országban akkor csak a pécsi egyetem volt) és újra indította a budai, Nagy Lajos idejéből származó egyetemet is. Tudós emberekkel vette magát körül. Maga is minden fontosabb lépés előtt az asztronomia tudományát vette elő csillagászainak megkérdezésével.


Visegrádi palotarészlet a híres kúttal



Az építészetben különösen érezhető volt az olasz reneszánsz kultúra befolyása. Mátyás a visegrádi és budai palota építkezéseiben alkotott maradandót. Még az európai mintákat is fölülmúló alkotásokat hozatott létre olasz-dalmát mesterekkel. Vendégei elragadtatással szemlélhették t.k. a palota függőkertjét, valamint az alakos kályhacsempéket. De tovább építtette családi birtokán Vajdahunyad várát is. Mátyás udvarából terjedt szét az országban és a környező államokban is a korai reneszánsz művészete.
Mátyás uralkodása alatt kapcsolódott be a magyar latinnyelvű irodalom az európai kultúra áramlatába. Janus Pannoniust (Csezniczei János) latin epigrammái és elégiái a kor legkiválóbb humanista költői sorába helyezték. (Janus Pannonius pécsi püspök volt és Pécsett van eltemetve.)
Budán működött az első hazai könyvnyomda Hess András irányításával. 1473-ban jelent meg itt a "Budai Krónika" 450 példányban. Ebből mára már csa 9 példány maradt meg.
1486-ban jelent meg az első nyomtatott törvénykönyv, amellyel t.k. Mátyás biztosítani akarta fiának, Corvin Jánosnak öröklési jogát.
1488-ban pedig Thuróczy János műve jelent meg nyomtatásban Augsburgban "Chronica Hungarorum" a Magyarok Krónikája címmel.
Fentieken kívül ismert volt Mátyás zenei érdeklődése. Udvarában sok hívatásos zenész, sőt zenekar is működött.

Mátyás király népszerűsége 1490-ben bekövetkzezett halála után még inkább nőtt. A hatalmas, erős és igazságos király alakját a későbbi (1575-ben megjelent) Heltai Gáspár krónikája, különféle anekdótákkal is növelte.

A legszebb és leghíresebb Mátyás szobor Kolozsvár főterén áll, lásd Évfordulók rovatunk 10. számát, amelyben a szobor 100 éves évfordulójáról emlékeztünk meg.

A magyar nép szívében a tisztelet az utolsó magyar nemzeti király iránt "meghalt Mátyás király, oda az igazság" szállóigében él tovább.

Érdekességként említjük meg, hogy Mátyás király elefántcsontból készült házi oltára a párizsi Louvre Múzeumban tekinthető meg. Ez a kis oltár a 15. század közepéről való, ismeretlen olasz mester munkája.

Forrás:http://home.claranet.nl/users/nickl/ume-323.html