Kiállítás a visegrádi ásatások legújabb leleteiből a visegrádi királyi palotában I. Károly király koronázásának 700. évfordulója alkalmából.

A 14. század Magyarország és Közép-Európa történelmének legfényesebb korszaka volt. Ez elsősorban I. Anjou Károly magyar királynak köszönhető, aki 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikeresen összebékítette a Kelet-Közép európai régió uralkodóit és ezzel fél évszázadra megteremtette a térség belső békéjét és biztonságát.

A királyi palota Mátyás-kori átépítése során, 1484 körül, a királyi lakóépület első emeletén, a királyi lakrész mellett, egy kisebb, háromhelyiséges lakosztályt alakítottak ki. Ezek a termek feltehetően Mátyás király törvénytelen fia, az akkor 11 éves Corvin János herceg számára készültek, akit a király ebben az időben emelt trónörökösi rangra. E lakosztály a korszak palotaépítészetének jellegzetes téregyüttes-típusát, a három helyiségből álló appartamentot képviseli.

A visegrádi palota, Szűz Máriának szentelt kápolnáját Nagy Lajos király építtette fel. 1360-ban már állt a Krisztus Testének szentelt oltár, 1366-ra pedig biztosan befejeződött az egész kápolna építése.
Mátyás király 1485 körül újíttatta fel az épületet. A kápolnára új, meredek, gótikus tetőszerkezet készült, amelyet színes mázas tetőcserepekkel fedtek le. A sekrestyét és a felette elhelyezkedő oratóriumot későgótikus, bordás boltozattal látták el.

A palotaépület első emeletének délkeleti sarkában kapott helyet az uralkodó magánkonyhája, amely már Nagy Lajos király korában felépült, és a Mátyás-korban is használatban maradt. A konyha előtti lépcsőházon és a szomszédos emeleti bejárati folyosón át a kápolna előtti teraszra is kihordhatták az ételeket, ahol Oláh Miklós leírása szerint Mátyás király tavasszal és nyáron előszeretettel ebédelt a hársfák árnyékában

 A díszudvarból nyíló szoba egykor a palotában udvari szolgálatot teljesítő nemes ifjaknak, vagy udvarhölgyeknek a lakószobája lehetett. A királyi és a királynéi udvarban számos, főleg arisztokrata családból származó fiatal nemes nevelkedett, akik kamarásként, udvari ifjúként, udvari lovagként illetve udvarhölgyként a király és királyné szolgálatát látták el, illetve személyes megbízásaikat teljesítették. Az ő lakóhelyük, a városban lakó udvari főméltóságokkal ellentétben, a palotában, az uralkodói lakosztályok mellett volt.

A kiállítás első terme eredetileg a szomszédos személyzeti szobához hasonló lakószoba volt. A Mátyás korban azonban falifülkéit befalazták, kandallóját lebontották, és a többi földszinti helyiséggel együtt ezt a helyiséget is beboltozták. Ma a helyreállított szobában a palota ásatásai során előkerült leletek és a palota épületeinek makettjei láthatóak. A középső Károly Róbert lakóházát, az első Nagy Lajos pénzverőkamaráját, a hátsó pedig a Mátyás-kori palotát ábrázolja.

A pince hátsó terme a hordók tárolására szolgáló belső pince volt.
Itt ma a palota legfontosabb Mátyás-kori faragványai vannak kiállítva. Ezek között kiemelkedik az Oroszlános-kút, amely az északkeleti palota felső kertjében, az egykori királynéi virágoskertben állt. Az eredeti helyén ma rekonstrukciós másolata áll. Az itt felállított eredeti töredékek három részletben vannak elhelyezve. Elöl a kút felső részének Mátyás király címereivel díszített márványlapjai láthatóak, közülük Magyarország, és Dalmácia címere maradt ránk.