Mátyás király klub

Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 245 fő
  • Képek - 321 db
  • Videók - 117 db
  • Blogbejegyzések - 114 db
  • Fórumtémák - 17 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Mátyás király klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 245 fő
  • Képek - 321 db
  • Videók - 117 db
  • Blogbejegyzések - 114 db
  • Fórumtémák - 17 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Mátyás király klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 245 fő
  • Képek - 321 db
  • Videók - 117 db
  • Blogbejegyzések - 114 db
  • Fórumtémák - 17 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Mátyás király klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 245 fő
  • Képek - 321 db
  • Videók - 117 db
  • Blogbejegyzések - 114 db
  • Fórumtémák - 17 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Mátyás király klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  •  

Vezetőváltás

N_noclubleader

Ennek a közösségnek jelenleg nincs vezetője, de minden tartalom, funkció továbbra is elérhető.

Mátyás király - reneszánszkönyv

Ezen a képen kívül még 119 videót, 317 képet, 109 blogbejegyzést találsz a közösségben. Jó böngészést!

Régebbi hírek

Erkel: Hunyadi László - Áldjon meg isten (Erika Miklósa, Attila Fekete) Ferenc Erkel: Hunyadi László Áldjon meg isten Mária és László kettőse Mária - Erika Miklósa László - Attila Fekete Gara - Michele Kalmandi Conductor / vezényel: ...

Hunyadiak nyomában I. Hunyadi János I szalard Közzététel: 2015. febr. 12. A Hunyadi család eredete

Erkel Hunyadi László - Cabaletta - Lehoczky Éva Erkel: Hunyadi László - Gara Mária nászi dala, 3. felvonás / Cabaletta of Maria Gara (Act 3) Gara Mária: Lehoczky Éva Vezényel: Nagy Ferenc

Fórumtémák

" a Magyar nép megint szép lesz , méltó régi hírnevéhez . . . " (petöfi) ha egy olyan "...

Kedves Klubtársaim, köszönöm, hogy 2014-ben is velünk voltatok, érdeklődtetek a közösségünk...

Ma kezdődik a győri Reneszánsz és barokk hét Ma | 08:22 Ma kezdődik és jövő szombatig tart a győri ...

CSEVEGŐ...

Egyed Józsefné üzente 2 éve

Kedves Ismerőseim, örülök, hogy hívásomra ehhez az értékes közösséghez is csatlakoztok. Tagjaink már ...

550 éve: Királlyá koronázták HUNYADI MÁTYÁST, a reneszánsz korának kiemelkedő államfőjét és Közép...

Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a ...

Magyarországon készült! Japán turista megy ki a reptérre taxival. Egyszer csak a taxit megelőzi egy ...

Nekem nagyon tetszik:videó: http://honismeret.network. hu/video/ez_itt_az_en_hazam/estharang ...

1536981_4288_tiny

Gere György

Csatlakozott: 3 hete

669400_63972_tiny

Sárfi Beáta

Csatlakozott: 2 hónapja

N_noprofileimg_male_71

Szep Karoly

Csatlakozott: 4 hónapja

N_noprofileimg_male_71

Ábrahám Zoltán

Csatlakozott: 11 hónapja

N_noprofileimg_female_71

Bödő-Schmidt Krisztina

Csatlakozott: 11 hónapja

N_noprofileimg_male_71

Rácz Árpád

Csatlakozott: 1 éve

 

 

 

 

Kedves Klubtársaim, megható, hogy külhonból is megtisztelnek, érdeklődnek a klubunk iránt, elismeréssel szólnak a gyűjtött anyagról. Köszönöm a munkátokat. Kérlek Titeket, segítsetek hiteles anyagot gyűjteni Mátyás király fiáról Corvin Jánosról és édesanyjáról Edelpöck Borbáláról / Mátyás király ágyasáról/ - hiszen ők is szorosan tartoznak Mátyáshoz. KMargit




 

 Naponta nézz át a szomszédaidhoz, v. hívd fel telefonon, ha idősek. Segíts rajtuk, ha kell. Margó

KEDVES KLUBTÁRSAK! KÉRLEK TITEKET, HOGY A FELRAKOTT KÉPEKHEZ A LEÍRÁSBAN  KÖZÖLJÉTEK VELÜNK, HOGY MI LÁTHATÓ A KÉPEN ÉS CSAK OLYAN KÉPEKET RAKJATOK FEL, MELYEK  KAPCSOLÓDNAK MÁTYÁS KIRÁLYUNKHOZ, VAGY A RENESZÁNSZ KORHOZ.

Másoláskor legyen a másolt  kép leírásában az eredeti weblap címe is, ahonnét másoltátok. Margit és Margó

 

 

HASZNOS JÁTÉK! Kedves Klubtársak, töltsetek fel minél több, a klubunk témájához illő cikket másolással a leírtak szerint. Ügyeljetek arra, hogy a „forrást” is megjelöljétek. A jutalmazási egységhez kérünk javaslatot, szavazatot. Néhány „fizető-eszközt„ felsoroltunk. Válasszatok, vagy hozzászólásban javasoljatok Újabbakat. Margó és KMargit

Mi legyen a "fizető-eszközünk"?
 

 

Kedves Klubtársaim, kérlek Titeket, hogy másoláskor legyen a másolt cikkben az eredeti weblap címe is, ahonnét másolunk. Margó

 

EGY KATTINTÁSSAL ELÉRHETŐ OLDLAK:

 

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE - VIDEÓ FELTÖLTÉSE

http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/lepesrol-lepesre-video-feltoltese

 

 

 

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE - A KEZDETEKRŐL. A HOZZÁSZÓLÁS ÍRÁSA

http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/lepesrol-lepesre

 

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE - CIKKEK MÁSOLÁSA

http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/lepesrol-lepesre-cikkek-masolasa


LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE- Cikkek másolása weboldalról

http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/lepesrol-lepesre-cikk-masolasa-web-oldalrol

 

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE: KÉPEK FELTÖLTÉSE

http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/lepesrol-lepesre-kepek-feltoltese

 

 

Nálunk járt Mátyás király... Budán

 

 

Kóka Rozália gyűjtése
Egyszer Mátyás király a határban meglátott két szántóvetőt. Az egyik ember két szegény, sovány tehénkével kínlódott. A másiknak hat ökör volt az ekéjébe fogva. Hat ökör előtt járt az ostoros gyerek. Mátyás megszólította a kéttehenes gazdát:
– Gazduram, mért kínozza úgy ezeket a szegény párákat? Hát ezek olyan soványak, hogy már csak a bőr tartja őket össze!
– Nincs mit tennem, uram! Nekem mindennap három kenyeret kell az asztalra tennem.
– Hát aztán, minek kendnek az a három kenyér?
– Ebből egyet kölcsönadok, egyet adósságba, egyből meg én élek a feleségemmel.
– Hát, ezt meg hogy értsem? – kérdezte a király.
– Kölcsön adok egyet a fiamnak, hogy majd ha megöregszem, s nem tudok dolgozni, akkor ő is tartson el engem. Egy kenyeret a szüleimnek adok, hálából, hogy felneveltek. A harmadik kenyérből meg én élek, a feleségemmel.
Tetszett a beszéd a királynak. Mindjárt meg is kérdezte a gazda nevét, aztán otthagyta, továbbállt, s elment a hatökrös gazdához.
– Gazduram, mért nem ad kölcsön két ökröt annak a szegény szomszédjának, amíg azt a kicsi földecskéjét felszántja?
– Elment az úrnak az esze?! Hogy az én drága jószágaimat odaadjam annak a kódusnak? Tudja az úr, hogy van a mondás? „Kaparj kurta, neked is jut!” Dolgozzon a szomszéd, majd neki is lesz hat ökre.
Mátyás meghallgatta ezt a gonosz beszédet, aztán otthagyta a gazdát. Térült, fordult, s egykettőre Budára érkezett. Nemsokára fullajtárt szalasztott a szegény gazdához: Adja el a teheneit, s minden pénzt, amit kap értük, verje kutyákba! Vasárnap reggel Budán kutyavásár lesz, s a király parancsára vigye fel őket, s adja el!
Nem gondolkodott sokat a szegényember, eladta a két hitvány tehénkét, s ami kis pénzt kapott, kutyákba fektette. Ahány hitvány, büdös, bolhás ebet talált a környéken, egy szíjra ráfűzte, s szép lassan feleregélt Budára.
Vasárnap hajnalban fel is érkezett a piac sarkába, a király nagy kutyaugatásra, lármára ébredt. Kihajolt az ablakon, s hát látta, hogy megérkezett az ő embere.
Akkor, mindjárt leszalasztott egy szolgát, felhívta magához a szegényembert. Egy másik szolgát is leszalasztott, s annak azt mondta, hogy vigyázzon a drága portékára, amíg ő szót vált ezzel az emberrel!
Akkor azt mondta a király a gazdának:
– Gazduram! Jól tette, hogy hallgatott rám. Na, idefigyeljen! Ma jól megtréfáljuk az urakat. Húzódjon csak kend a piac sarkába. Majd én, nemsokára arra megyek, aztán pénzzé tesszük a kutyákat. A legkisebbet száz aranyon alul ne adja, s a nagyobbakért még háromszázat is elkérhet.
Na, visszament az ember a piac sarkába, amennyi árus, vásárló volt a piacon, mind a szegényembert kacagta, de a szegényember nem törődött semmivel. Dél felé megérkezett a király az urakkal. Úgy tett, mintha soha nem látta volna a gazdát. Megszólította fennhangon:
– Jó napot, gazduram: Mi az ára ezeknek a kutyáknak?
– A kisebbeknek az ára száz arany, a nagyobbakat háromszáz alatt nem adom!
Az urak morgolódni kezdtek, hogy ezekért a ronda, nyüves dögökért ennyi pénzt van képe elkérni? De a király azt mondta:
– Nem is sok! Na, ezt a kicsit mindjárt megveszem! Uraim, vegyenek kendtek is a kutyákból, mert holnaptól ez lesz a divat!
Hát, ha ez lesz a divat, akkor az urak is sorra lepengették a pénzeket. A szegényember fertály óra alatt megszabadult a kutyáitól. Aztán fogta a sok szép pénzt, hazament, birtokot vásárolt, nemsokára ő is hat ökörrel szántott.
A szomszédja álmélkodva nézte. Hogy tudott ez a szegény gazda, ilyen rövid idő alatt ekkora birtokra szert tenni. Egyszer nem állhatta tovább, megszólította:
– Szomszéd, mondja meg, hogyan tudott kend ekkora vagyonra szert tenni.
– Nem titok az! Eladtam a két hitvány tehénkémet, a pénzt kutyákba fektettem s felhajtottam Budára, a kutyavásárba. Budán most az a divat, hogy az urak nagy pénzen kutyákat vesznek.
Na, a gazda nem szántott még egy barázdát se többet! Mind a hat ökrét pénzzé tette, s a környéken, amennyi büdös, agg ebet kapott, mind felvásárolta, szíjra fűzte őket, s egy vasárnap reggel ő is felcsörtetett Budára. Felverte az egész piacot. Nagy lárma, ribillió, felébredt Mátyás király, kitekintett az ablakon. Magában kacagott, na itt az én emberem! Mindjárt leküldte a szolgáit, hogy azt a kutyás embert takarítsák el a piacról. Mondják meg neki, hogy menjen el innen kutyástól, amíg jó dolga van!
A gazda erősködött, hogy ő azt hallotta, hogy Budán az a divat, hogy gazdag emberek, nagy pénzen kutyákat vesznek.
– Azt hallottam, hogy itt ma kutyavásár lesz!
Azt mondták a szolgák:
– Csak volt, csak egyszer volt Budán kutyavásár!

Wikipédiából

1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

Buda panorámája Pest felől 1493-ban Hartmann Schedel a Nürnbergi Krónikája szerint
Buda panorámája Pest felől 1493-ban Hartmann Schedel a Nürnbergi Krónikája szerint

...és így n éz ki ma a Budai-vár a Világörökség tagja:


http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/1/9/7/_/120pxbudacastles01_1197562_2902.jpg

 


Szinte a semmiből épült újjá Mátyás palotája
Július 1-től Buzás Gergely veszi át a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának vezetését. Elődje, a nyugdíjba vonuló Szőke Mátyás 47 éven át dolgozott Visegrádon – írja a műemlékem.hu magazin.
„A múzeum korábbi fejlesztése és a királyi palota eddig lezajlott rekonstrukciója kijelöli azt az utat is, amelyen a jövőben haladnunk kell. Szerencsére több mint két évtizede dolgozom a múzeumban, így az elmúlt években már elődömmel és tanítómesteremmel, Szőke Mátyással közösen tervezhettük meg az elkövetkező lépéseket” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely régész-művészettörténész, aki július 1-jétől áll az intézmény élén.

003-d00011651f0da0c6f8249.JPG
Bár a visegrádi királyi palota ma lenyűgözi a látogatókat méreteivel, fél évszázada szinte semmi nem emlékeztetett arra a helyszínen, hogy itt állt a 14-15. században az Anjouk, majd Mátyás palotája. A területen az első rezidenciát I. Károly építtette (itt zajlott le 1335-ben a térség politikai viszonyait évtizedekre stabilizáló királytalálkozó), ám ebből az épületből – amely a mai palota előterében, az udvaron állt – jelenleg semmi sem látható. A ma látható palota elődjét Károly fia, I. (Nagy) Lajos emeltette, majd Mátyás idejében bővítették ki és építették át késő gótikus – reneszánsz stílusban.

A török időkben azonban az impozáns épületegyüttes pusztulni kezdett, majd a 18. században kőbányaként használták a környező barokk városok építkezéseihez. Amikor Schulek János a huszadik század harmincas éveiben feltárásokat végzett a területen, alig akadtak látható falmaradványok. A kutató által összegyűjtött régészeti leletek, alapját képezték a Visegrádi Várbizottság gyűjteményének, majd a Várbizottság feloszlatása után 1949-től a múzeumnak. Az intézmény első igazgatója 1953-tól Héjj Miklós lett, neki köszönheti a gyűjtemény, valamint az ingatlanegyüttes az országos ismertséget.


Héjj Miklóst 1984-ben váltotta Szőke Mátyás a múzeum élén. Irányításával folytatódtak a feltárások, az intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum középkori régészeti szakmúzeumává vált. A leglátványosabb változást a palota 1985-ben újrakezdett kutatása nyomán az 1997-től elkezdődött műemléki helyreállítás hozta. Az országban akkor szinte egyedülálló rekonstrukció során szakítottak a korábbi rombemutatási gyakorlattal és Deák Zoltán építész tervei alapján helyreállították az együttes kutatások által igazolható maradványait. A rekonstrukció még ma sem ért a végére, hiszen az évről évre folytatódó feltárások eredményei alapján a későbbiekben ki lehet egészíteni az épületegyüttest.


visegradpalota-d00011650e580b9299534.JPG

Középkori kísérleti régészeti központ készül a palota mellett – cikk folytatása a műemlékem.hu magazinban.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

Marosi Ernô:

 

Mátyás király udvari mûvészete: stílus és politika

Mátyás király udvari mûvészetének politikai-propagatív jellege jól ismert, s megfelel minden udvari mûvészet és általában minden hatalmi reprezentáció alapvetô feladatának. Ezt a funkciót eredményesen alkalmazza a mûvészettörténeti interpretáció a király számos újításának magyarázó elveként, az ízlését, mûvészeti újítások iránti hajlamát meghatározó tényezôként. Már korán, a Mantegnától festett portréjának megalkotása kapcsán joggal tételezhetô fel az a politikai szándék, amely támaszára a kor leginkább ünnepelt, az antikvitás tökéletességére hivatkozó mûvészi vívmányaiban lelt. Az all'antica modernséghez egyben az újjászületés tudata is társult: kapóra jött gondolat a homo novusként, dinasztikus elôzmény nélkül a trónra hágott uralkodó számára, aki az udvarába gyûjtött humanisták segítségével igyekezett kidolgozni (ebben hasonló történeti konstrukcióknak iskolát teremtve) a maga és családja római eredetmítoszát. Az antik mûvészeti formák, az archeológiai érdeklôdés az udvari mûvészetben így nem a csak évszázadokkal késôbb mûveltségi normává vált "érdek nélküli tetszést" elégítik ki, hanem a fokozatosan kimunkált azonosságtudat demonstrációs eszközei. Csak ekként megközelítve és értelmezve szolgálnak történeti forrásainkként a mûvészeti emlékek, hiszen esztétikai értéküknek és gyakorlati hasznuknak elválaszthatatlan egysége születésüknek is elôfeltétele volt. Az ut pictura poesis horatiusi elve (amely az írás és a mûvészet kölcsönös lefordíthatóságát tételezi fel) éppúgy mérvadó volt ugyanis mind a középkori, mind a humanista mûvészetfelfogás számára, mint a prodesse et delectare követelménye. A "stílus és politika" kérdésfeltevésének tehát nagyrészt csak az utókor szempontjából van értelme, amely ahhoz szokott, hogy a mûvészeti megnyilvánulások e két oldalát elkülönítse egymástól. (Mégis, éppen a kor itáliai humanista mûvészetszemléletében jelenik meg a maniera, a történeti stílusfogalom elôzménye. A Mátyás szolgálatában mûködô humanisták érveinek ismerete feljogosít bennünket arra, hogy bennük e mûvészetszemlélet képviselôit lássuk.)

Megszoktuk, hogy Mátyás király és legnagyobb, egész pályafutását végigkísérô politikai ellenfele, III. Frigyes császár ellentétének és politikai vetélkedésének mûvészeti emlékeit a késô gótika formavilágához kössük. Az újabb mûvészettörténeti irodalomban kaptak nagyobb hangsúlyt Mátyás királyi reprezentációjának gótikus megnyilvánulása, a bécsi "Lehrbüchermeistertôl" a magyarországi ferences rendtartomány számára rendelt 1469-es vatikáni Missalétól kezdve a Thuróczy-krónika augsburgi kiadásáig, amelynek címeres elôlapján az ausztriai címerpajzs jelenlétét vagy hiányát (illetve a fadúcról való eltávolítása) németországi propagandájának diplomáciai-taktikai megfontolásaival is magyarázták. Az augsburgi Ratholt-féle kiadás elôzéklapján a kilenc, Mátyás birodalmának melléktartományait képviselô, a zárt koronával összefogott Mátyás- és Beatrix-címer körül elrendezett címerpajzs annak a címerhalmozásnak az egyik példája, amelyre Mátyást, úgy látszik, III. Frigyes példája ösztönözte. E nemben a legkorábbi emlék ugyanis Mátyásnak 1464-ben, a császártól visszaszerzett koronával való megkoronáztatásakor használatba vett kettôs felségpecsétje, amely egyszerre veszi fel a korábbi magyar királyok reprezentációjának fonalát, és kel versenyre III. Frigyes részben (mindenekelôtt Zsigmond példája révén) ugyanebben a tradícióban gyökerezô reprezentációjával.1 Mi sem tûnik tetszetôsebb hipotézisnek, mint az, hogy Mátyás — kiváló kommunikátorként — válaszpropagandájának hangnemében (stílusában!) alkalmazkodott a kihíváshoz. III. Frigyest szokás megrögzött késô gótikusnak tekinteni. Pozitív értelemben megerôsítik ezt a vélekedést a humanista Enea Silvio Piccolomininak, a késôbbi II. Pius pápának a császár környezetében s az Alpokon túl tett kedvezô tapasztalataira hivatkozó elismerô megjegyzései a gótikus mûvészetrôl. A negatív értékelés is közhely: a császár közismert humanistaellenessége és szûkmarkúsága alapján.

Annál meglepôbb hát, ha a két uralkodó versengésének példájára nemcsak a késô gótika modusában, hanem az all'antica területén is rámutathatunk. A bécsi Kunsthistorisches Museum ôrzi Nagy Constantinusnak egy 12 cm átmérôjû, ornamentális keretbe foglalt bronz medáliaportréját, amely talán Cristoforo di Geremia 1468-ban, III. Frigyes római császárkoronázása alkalmából készített érmén alapul. Az utóbbi idô kisbronzokkal, az antikvitások követésével, illetve másolásával foglalkozó mûvészettörténeti irodalmában e bronzplakettnek fontos szerep jutott. Összekötô szerepet kapott az újabban Cennino Cennini mûködésével kapcsolatba hozott 14. század végi antikizáló padovai Carrara ezüstmedáliák és a 15. század végi—16. századi észak-itáliai antikizálás között, abban a hagyományban, amelynek jelentôségét a reneszánsz kisbronzok kutatása tisztázta.2 A császárkoronázásra készített Constantinus-portré imitatióra felszólító jelentôsége egészen nyilvánvaló. Antikizáló jellege, típusa közel áll Mátyás ún. "második portréérméhez", amelynek az erlangeni Biblia kötéstábláján alkalmazott változata keretelésének módjával3 is idézi a bécsi bronzplakettet.4 Az erlangeni Biblia keletkezési ideje: 1485 után; a kérdéses Mátyásmedália-típust követô, többnyire érmét utánzó ábrázolások ugyancsak az 1480-as években készültek. A Mátyás-érem datálása körüli vita 1982-ben, a schallaburgi Mátyás-kiállítás kapcsán keletkezett, amikor Manfred Leithe-Jasper kijelentette: "...minden jel szerint a királynak nem maradt fenn korabeli medáliája, s ezért a valószínûleg feltételezhetô egykorú medáliákról a posztumusz érmek és a Corvin Mátyás megrendelésére pompásan illuminált kódexekben lévô éremábrázolások nyomán kell képet alkotnunk magunknak."5 Leithe-Jasper, aki a ma ismert Mátyás-érempéldányokban kizárólag (a 16. századtól a 18. század elejéig készült) restituált érempéldányokat lát, csak a "második érem" egy kisebb, talán az erlangeni lenyomatnak megfelelô méretû verôszerszámának 15. századi létezését ismeri el.6 Balogh Jolán — figyelembe véve az ismert példányok késôi voltát is — az elsô érem elveszett eredetijét 1485 elôttre (utóbb 1469 elôttre) datálta, a másodikét pedig 1487, illetve 1485 elôttre, s e véleménye mellett Leithe-Jasper véleménye után is kitartott.7 A második, a bécsi Constantinus-plakettel párhuzamba állítható, III. Frigyes reprezentációjával versengô érem tehát az 1480-as éveknek, a magyar udvarban az all'antica-törekvések csúcspontjának mûve lehetett. A Wilhelm von Bode javasolta Bertoldo di Giovanni-attribúcióival szemben az újabb irodalomban egyhangú a felsô-itáliai mester feltételezése. A korábbi formát fenntartó, hû másolatjelleg vagy a fiktív restitúció kérdésében vallott vélemények különbsége ellenére valamennyi elképzelésben fontos szerepet kap az utókor történeti érdeklôdése: az "elsô éremportré" esetében Stanislaus Sauer boroszlói humanista kanonoknak (+1533) az ottani Szent Kereszt-templomból való síremléke az elsô dokumentum,8 a "második" esetében a szálak a bécsi késô reneszánsz körébe vezetnek. Hasonló módon, a humanisták történelmi érdeklôdésének köszönhetôen maradt fenn Mátyásnak Mantegna által festett portréja: Paolo Giovio híres comói Museumában, Tobias Stimmer 1575-ben publikált fametszetében.9

A példa fontos, a Mátyás-kor jelenkori kutatásában sûrûn tárgyalt s igen aktuális tanulságokat rejt: 1) A Mátyás-kori reneszánszhoz a megismerés útja a késôbbi hagyományon át vezet. Ez a hagyomány historikus jellegû; a mai történész anyagát elôdeitôl, azoknak vélekedésétôl nem függetlenül kapja kézhez. 2) A reneszánsz mûvészettörténet-írásától örökölt Firenze-centrikus hagyománnyal szemben a kutatás nagy anyagot halmozott fel Itália más quattrocentóbeli központjainak, mindenekelôtt az észak-itáliai mûvészek nagy Mátyás-kori szerepének alátámasztására. E tényeknek az interpretációja azonban halványabb, mint a firenzei campanilismo tekintélye.

Ez utóbbi törekvés legfôbb szószólója Giorgio Vasari, aki mûvészéletrajzaiban a legtöbb adatot hagyományozta a reneszánsz mûvészek — s különösen a firenzeiek — Mátyás számára végzett munkáiról. Viszonylag kevesebbet idézik összefoglaló áttekintését a firenzei Palazzo Vecchio termeinek kifestésérôl szóló, Ferdinando Medici toscanai nagyherceghez címzett Ragionementiben:10

GIORGIO: Herceg Uram, íme Lorenzo erényeinek dicsôsége és ragyogása; s ezek oly nagy számúak voltak, hogy hozzá vonzottak minden nagy személyiséget, még távoli országokból is, hogy megismerjék. S mindezt azért tette, mert amikor Itália minden fejedelménél vagy legalábbis a legtöbbnél nagyobb lett, körülvették mind a követek, akiket az ô fejedelmeik a különféle nemzetektôl Lorenzo mellé rendeltek, hogy hallgassák az ô bölcs és uraik uralkodására hasznos tanácsait.

A FEJEDELEM: Meg tudja-e mondani nekem, kik ezek, s hogy természet után ábrázolták-e ôket vagy nem?

G.: Uram, ezeket Sandro del Botticello, a festô ábrázolta, s úgy hallottam, hogy az az elsô kövér alak, abban a keleti damaszt tógában, kopaszra borotvált fejjel, aki Lorenzo mellett van, az a kövér volt, akit a minden másnál erényesebb Corvin Mátyás magyar király tartott itt. Ez a tanácsain és azon kívül, hogy bensôséges barátságban volt Lorenzóval, számára saját kezûleg egy igen nagy sorozat, a leggyönyörûbb figurákkal miniált könyvet készíttetett, és kiváló, Benedetto da Maiano kezétôl való figurákkal csinált fa berakásokat küldött neki. Ugyanígy csináltatta azt az órát, ami itt van nálunk, a palotában, Lorenzo della Volpaia keze által, mindazokkal a kerekekkel, amelyek a bolygók keringését követve forognak, s ez, mivel Lorenzo halála elôtt nem volt befejezve, s mert ritkaság volt, ebben a városban maradt. Ez a derék király Lorenzo segítségével kitûnô szobrászokra, építészekre, ácsokra és kômûvesekre tett szert, továbbá Niccolo di Grosso kovács kezétôl isteni lakatosmunkára is. Ezért ez a király mindig úgy tartotta, hogy Lorenzo erénye az égbôl szállott le a földre, hogy a földkerekség minden fejedelmét megtanítsa arra, hogyan éljenek.11

Vasari falképei a Sala di Lorenzo vecchióban Firenze aranykorát ábrázolták.12 A Mátyás királyról szóló, valószínûleg Taddeo di Ugoleto portréjához fûzött magyarázat Lorenzo il Magnifico korszakát mint az udvari életforma és kultúra mintaképét hivatott dicsôíteni. Mátyás említésének hangnemébôl nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy elsô volt a firenzei reneszánsz követésében.13 Vasari érvelésében híre, hatalma, megrendeléseinek bôkezûsége és országának távolsága egyaránt alkalmas példává tette. Ezt a mûvészeti példát követték udvara más személyiségei között, a többi követ után udvarának humanistái, köztük Angelo Poliziano, Luigi Pulci, Marsilio Ficino, Cristofano Landino. Vasari — bár tudatában volt eljárása önkényességének — Lionardo Brunit is "ebbe az akadémiába akarta helyezni", többek között Leon Battista Alberti társaságában, megemlékezik arról, hogy Lorenzo a tanult emberek társaságát élvezte a Creggi-villában és Poggio a Caianóban. A következô társalgás Lorenzo il Magnifico korának mûveltségét méltatja:

P.: Giorgio, úgy hiszem, aligha esett meg valaha is ebben a városban, hogy nagyobb bôségben lettek volna szép tehetségek akár a görög, latin és népnyelvi irodalomban vagy a szobrászatban és festészetben meg az építészetben vagy az asztalosságban, vasmûvességben és bronzöntésben, semhogy bárki is a mi házunkból úgy értékelte, becsülte és díjazta s hozzáértôbb lett volna, mint Lorenzo. S ezekbôl a jelekbôl úgy ítélendô, hogy ezek a tudományok soha nem hoznak nyereséget, csak ott, ahol értékelik és jutalmazzák ôket.

G.: Így van; és lássa, Lorenzo csináltatta azt a kertet, amely ma a San Marco terén van, csak hogy megtöltse antik márványfigurákkal és sok festménnyel, hogy ott az ifjaknak iskolát létesítsen, akik a szobrászat, festészet és építészet tanulására törekedtek annak a Bertoldo szobrásznak a felügyeletével, aki Donatello tanítványa volt...14

A Ragionamenti ábrázolásában, ugyanúgy, mint a Vite megfelelô helyein is, Lorenzo kora az akadémia elôképe, a San Marco-kert a Villa Careggi neoplatonista humanista körének párhuzama. A quattrocento végi aranykor intézményeinek ez az ábrázolása tendenciózus ideálképnek bizonyult.15 Szempontunkból jelentôs, hogy Mátyás firenzei kapcsolatainak ábrázolása ebben a — szó szerint — freskóban kapott helyet. A korszakára való emlékezés ilyen kontextusba illeszkedett már a 16. századi nemzetközi humanista gondolkodásban, s nem is szakadt el soha egészen az akadémia gondolatkörétôl.16 Utóbbi a 19. századi szobrász, a Rómából "A szépmívészetek kezdeti" üzenetét hazaküldô, a reneszánsz kisplasztika emlékeit gyûjtô s itthon a Mátyás-emléken fáradozó Ferenczy Istvánnál nyilvánvaló. Mindez azonban jelen van a Magyar Tudományos Akadémia törekvéseiben is; a Corvina-könyvtár maradványainak felderítésére és Isztambulból való hazahozatalára irányuló akcióban s az Akadémia palotájában a díszterem kifestése során, az elôzmények sorában a Mátyás-kor kiemelésében is.17

A Firenzében Vasari részvételével létrehozott Academia del disegno ideális mintaképére mutatott rá a neoplatonista filozófus és irodalmár kör és a San Marco-kert mûvészeti akadémiakezdeményének aranykor-mítosza. Ez az eszmény régóta magyarázó elvként mûködik a Mátyás-kor kutatásában is. Fontos szerepet kapott a Mátyás budai egyetemalapításával kapcsolatos építészeti tervek magyarázatában,18 s ugyanebbe a gondolatkörbe tartozik a budai Felhévíz környékén, a veronai Felice Feliciano által 1479-ben látott Nimfa-emlék is. A humanista társulások alvó nimfa- vagy Ariadne-emlékeirôl szóló korai, a vatikáni Belvedere-udvar 1512-es kútfigurájának felállítását sokkal megelôzô budai emlékrôl szóló híradásban szinte lehetetlen szétválasztani a veronai utazó által a feliratgyûjtô Michael Fabricius Ferrarinushoz közvetített adatot a késôbbi humanista szokás emlékeitôl.19 Ritoókné Szalay Ágnesnek legutóbb Felice Feliciano személyének és szerzôségének azonosítása adott alkalmat a Mátyás-kori római feliratgyûjtés történetének és eszmei jelentôségének tisztázására. Ô idézte fel azt a Feliciano mûködése után tíz évvel bekövetkezett látványos eseményt is, amelynek során az udvar egy hajórakomány római követ fogadott Budán. E dáciai szállítmány legnagyobb jelentôsége abban állt, hogy monumentális támaszt kínált Bonfini történeti konstrukciója számára, és kiteljesítette Mátyás all'antica stílusú reprezentációját. "Pannónia és Dacia római kôemlékeinek az a sajátos funkciója, hogy élôvé váltak, és beépültek a királyi reprezentációba, csak Mátyás uralkodásának legvégén következett be."20 Nem lehetetlen, hogy Mátyás — Ludovicus Tubero szerint erdélyi márványból való — székesfehérvári szarkofágja is e hajóval érkezett.21

Azzal a Vasari nagy tekintélyén alapuló felfogással szemben, amely mindenekelôtt a Firenzéhez mérhetô és Firenzébôl származó mûvészi kezdeményezéseket tartja számon, és a firenzei kapcsolatokat igyekszik kimutatni, ezek a források a mûvészeti összeköttetések más irányairól is tanúskodnak — összhangban azokkal a sokrétû tényekkel, amelyeket mindenekelôtt Balogh Jolán nagy adattára tartalmaz. A humanista feliratgyûjtôk hazája sokszor Észak-Itália: Velence, Verona, Bologna. A "második Mátyás-érem" stílusa is Felsô-Itália irányába mutat — szemben a firenzei Medici-körben jelentôs Bertoldónak való, egykor javasolt attribúcióval. Velence, Francesco Colonna illusztrált, regényesen archeologizáló-allegorikus mûve, a Hypnerotomachia Poliphili az egyik forrása az alvó nimfa sokrétû, az erotikától sem mentes szimbolikájának is. Ebben a mûben találjuk Mátyás klasszicizáló történelmi reprezentációjának egyik fontos párhuzamát.

A Hypnerotomachia egyik alapvetô motívuma az antik romokkal benépesített tájban való álombéli vándorlás, melynek során ezek titkos értelme megvilágosodik. A vándorút egyik csúcspontja a nagy piramisépítmény, amelynek lábazatán antikizáló kapu vezet a föld mélyébe. A perspektivikusan kazettázott ívvel nyíló, oszloppároktól közrefogott, attikával és háromszögû oromzattal koronázott kapu fametszete az 1499-es kiadást díszíti.22 A kapu díszéhez antikizáló portrémedaillonok tartoznak, a timpanont olyan tengeri lények töltik ki, amilyenek a Corvinák antikizáló motívumkincsében is fontos szerepet játszanak.23 Az ünnepélyes diadalív-architektúra olyan antikizáló elôképeknek felel meg, mint amilyen Jacopo Bellini párizsi vázlatkönyvében, a Krisztus Pilátus elôtt-jelenet hátterében található, vagy amilyent a nápolyi Castelnuovo díszkapuzatának terve is, megvalósult architektúrája is mutat. Egy hasonló típusú, egyszerûbb felépítésû díszkapuzatot ôriz, Pietro da Rhónak attribuálva, a párizsi Louvre, a cremonai Palazzo Stanga homlokzatáról. E kapuzat tagozatait is elborítja a gazdag, antikizáló groteszk és reliefornamentika, benne éremportrékkal, az ábrázolások sorában a Medici-gyûjtemény híres, Mátyás körében is ismert és kedvelt Apollón és Marsyas-kámeójának reprodukciójával. A cremonai portál ikonográfiájában fontos szerepet játszik Héraklész. Az ô tettei díszítették a budai Mátyás-palota bronz kapuszárnyait is. Vitatott, vajon e kapuzat része volt-e, vagy ugyanezen együttes más részéhez tartozott az a Caspar Ursinus Velius által 1527-ben kentaurok és lapithák csatájaként leírt s Balogh Jolán szemében Bertoldo reliefkompozícióját felidézô dombormû.24 A Mátyás körül kialakult Héraklész-kultusz megfelel annak a humanista értelmezésnek, amely Coluccio Salutatinál már kialakult, s 1475 körül, Cristoforo Landinónál már az egész emberi életútra, mindenekelôtt a tökéletes fejedelmet jellemzô vita activa ideáljára vonatkozott.25 Vayer Lajos tisztázta, hogy Mátyás Héraklész-kultusza nem steril héroszkultusz; legalábbis a budai díszudvar bronz istenszobrainak ikonológiájában Apollón és Diana is nagy szerepet kapott.26 Ha itt a monumentális nôi aktfigura jelenlétét lehetett vitatni, a Hypnerotomachia nagy piramiskapuzatának reliefdíszét ábrázoló, az 1546-os francia kiadásban található fametszet a díszítés gondosan kidolgozott mitológiai-szexuális suimbolikájáról tanúskodik.27 Ebbe a körbe tartozik a Hypnerotomachia illusztrációi sorában a szatírok által megfigyelt alvó nimfa/alvó Ariadné fametszete is.28 A Hypnerotomachia reliefdíszes architektúra-elképzelésének s a reliefdísz antikizáló, mitologizáló-erotikus jelentésének a Corvinák közül leginkább a New York-i (Pierpont Morgan Library) Didymus-kódex címlap-miniatúrája felel meg.29

Mindenesetre a Mátyás-palota Héraklész-kapuja valószínûleg építészeti tekintetben sem volt független attól az ideáltól, amelyet a nemzetközi humanizmus számára a Hypnerotomachia Poliphili közvetített, népszerûsített. A kapu rekonstrukciójában Feuerné Tóth Rózsa tulajdonított nagy szerepet a perspektivikus, puttófejes kazettás mennyezetbôl való budai vörösmárvány faragványtöredéknek.30 Ha helytállóak feltevéseink arról, hogy a prágai Szent György-templom déli kapuzata, Benedikt Ried mûve éppúgy a budai díszkapuzat hatásáról tanúskodik, mint a szászországi reneszánsz kezdetén álló annabergi portál,31 ezek a budai portál rekonstrukciós elképzelését tovább színezhetik — s talán közelíthetik is a velencei piramisportál típusához. Mindenesetre, a hierolyphica alkalmazásában, a devizák kidolgozásában rejlô reprezentatív lehetôségek kihasználása32 éppúgy ez irányba mutat, mint a Mátyás-kálvária talapzatának sokat vitatott, humanista, szinkretisztikus keresztény-antik szimbolikája.33 E szinkretizmusnak még sokrétûbb és meglepôbb, elemeiben (köztük a szfinxek mint hordozóelemek alkalmazásában is) egyezô, s egyben a Hypnerotomachiára is utaló példája, ikonográfiájának valóságos tárháza Andrea Riccio bronz húsvéti gyertyatartója a padovai S. Antonióban.34

A fenti fejtegetések lényegében egyetlen mûvön alapulnak, az 1985-ös frankfurti Natur und Antike in der Renaissance kiállítás katalógusán. Alaposan megkésett recenziónak fogható fel. A frankfurti kiállítás csak egyike volt annak a számos vállalkozásnak, amelyek a kisbronzokkal, a humanista életmóddal, ízléssel, ikonográfiával foglalkoznak. Ezek száma szinte áttekinthetetlen. Célunk az volt, hogy egyetlen — a maga nemében kiváló példán — kíséreljük meg összekapcsolni a hazai kutatást foglalkoztató kérdéseket a nemzetközi mûvészettörténet-írás eredményeivel.

Eseménynaptár

2017 Május

H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Ha unod a nyomasztó reklámokat a honlapokon, telepíts REKLÁMÍRTÓT A KERESŐIDHEZ:

Az AdBlock Plus a legnépszerűbb reklám blokkoló kiegészítő Firefox, Chrome, Opera, Safari és Internet Exploler böngészőkre, valamint Androidra.

 https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/adblock-plus/      Nálam és klubtagjaimnál már nincs zavaró reklám :) 

Tölts le gépedre ( ingyenes és egyszerű ) Adblok plusz bővítménythttps://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/adblock-plus/
https://adblockplus.org/hu/internet-explorer 

A Crome- hoz való Ad Block Plus letölthető: 

http://adblock-plus-chrome.en.softonic.com/    http://chrome-extension://cfhdojbkjhnklbpkdaibdccddilifddb/options.html 

Ezek a reklámírtók lassítják a lapozást, ezért célszerű egy keresőt nélküle hagyni, arra az esetre, ha gyorsan akarunk több web-oldalt átnézni.  Margó




Kedves Klubtársaim, köszönöm, hogy 2014-ben is velünk voltatok, érdeklődtetek a közösségünk honlapja iránt, és feltöltéseitekkel gyarapítottátok klubtagjaink ismeretét, kellemes, szórakoztató és hasznos időtöltést szereztetek nekünk. Az alábbi klubtagjainkat „jutalmazzuk” is a klubunk fizető-eszközével
VIRTUÁLIS PETÁKKAL: Fodor Sándor moderátorunkat,
Domonkosné Irénkét,
Sályiné Erzsikét,
Katonáné Margitkát,

Szeretnénk, ha még többen, még több friss infót töltenétek fel, illetve leírnátok a véleményeteket az olvasott, látott anyagokhoz, és meghívnátok az ismerőseiteket a nyitólapunkon lévő link segítségével ebbe a közösségbe. Szeretettel várunk mindenkit: Margó


Milyen időjárás várható a Te lakhelyeden?

Írd be a Településed nevét a TELEPÜLÉSVÁLASZTÓ-ba, ha előjön a linkelt oldal. Margó

 

 KÉRJÜK, ÍRD LE A TE JAVASLATAIDAT IS AZ ALÁBBI LINKEN:

Kedves Klubtársaim , a taglétszámhoz képest kicsi a látogatottság, és elenyésző a vélemény nyilvánítás. Ennek a passzivitásnak keressük az okait, ezért kérek mindenkit, hogy véleményetekkel támogassatok abban, hogy tartalmasabbá, használhatóbbá tegyük a honlapunkat. Margó

http://matyaskiraly.network.hu/blog/matyas-kiraly-klub-cikkei/tajekoztatas-a-network-jovojerol

 

 

 A hiba a network-rendszerben van. A technikusok igyekszenek javítani. Margó

 

Kedves Ismerőseim, örülök, hogy hívásomra ehhez az értékes közösséghez is csatlakoztok. Tagjaink már eddig is sok hasznos, szép anyagot gyűjtöttek össze a magyarok ezen fénykoráról, próbáljuk tovább bővíteni, hozzá kötődő új események bemutatásával. Margó



Kedves Macuska, Ildikó és Sanyi, köszönjük, hogy így összehoztátok ezt a megemlékezést. Vajon rajtunk kívül valakik megemlékeztek Magyarországon a Mátyás évfordulóról? Margó

 

NÁLUNK JÁRT MÁTYÁS KIRÁLY...

 

A Mátyás király klubbal és a csatlakozó klubokkal közösen egy tartalmas, szórakoztató játékot kezdtünk el. Ehhez kérem a közreműködéseteket kedves Klubtársaim. Össze szeretnénk gyűjteni és bemutatni azokat a helyeket, ahol a legendák, mesék, szólások, közmondások, dokumentumok szerint járt Mátyás királyunk.                      

Ha tudsz keresni és feltölteni anyagokat, cikkeket, képeket, videókat, akkor tedd meg ebben a klubban, vagy a Mátyás király klubban  http://www.matyaskiraly.network.hu  Nálunk járt… / pl: Nagyicce/ címmel, a saját településedre v. környékére vonatkoztatva. Célszerű az adott település honlapján bemutatott történelmi részből Szerkesztéssel átmásolni az ide vonatkozó részt. Szuper lenne, ha korabeli festmények képeit, metszeteket is találnátok.  Emellett az anyag mellet a település mostani arculatát, nevezetességeit is be kellene mutatnod, szintén a honlapja segítségével, ill. a youtube.hu ide illő anyagával, videóival. Ha mindez nem megy neked, vagy családod tagjai között nincs, aki segítsen, akkor megelégszünk annyival is, ha e cikk hozzászólásaként leírod, ami a településedet Mátyás királyunkhoz köti, de közöld a település nevét is, majd mi megpróbálunk anyagot gyűjteni hozzá. Hozzájárulsz, hogy az itt feltöltött anyagod a klubvezetőd átmásolja a neveddel együtt a Mátyás király klub web-lapjára.

Ha network közösségek vezetője is vagy, akkor kérünk, hogy csatlakoztasd a közösségeidet ehhez a mozgalomhoz úgy, hogy ezt a felhívást közöd a klubod egy cikkeként, és jelezz vissza a Mátyás klub weblapján, ha csatlakoztok.

Sok sikert és izgalmas kutatást kívánok mindnyájunknak. Ha elakadsz a gyűjtés során írj a közösség-vezetőjének, vagy nekem: Margó http://www.network.hu/egyed44

 

220px-K%C3%B6nig_Matthias_I._Corvinus_von_Ungarn_Wappen

I. Mátyás, magyar király élete, mujnkássága 5. rész

Egyed Józsefné

http://hu.wikipedia.org/wiki/I. _M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A 1lyMorvaország, Szilézia és Lausitz ...

1 éve, Szólj hozzá

200px-111_Matthias_Corvinus_florint_755820

I. Mátyás magyar király élete, munkássága 4. rész

Egyed Józsefné

Gazdasági helyzet és az 1467-es pénzügyi reform Mátyás aranyforintja Szent László képével és Magyarország címerével(Felirata: ...

2 éve, 1 hozzászólás

200px-Ransanus_corvina_M%C3%A1ty%C3%A1s_%C3%A9s_Beatrix

I. Mátyás magyar király élete, munkássága 3. rész

Egyed Józsefné

http://hu.wikipedia.org/wiki/I. _M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A 1lyHarcai a török ellen és a Délvidéken  ...

2 éve, 11 hozzászólás

469156_898621958_big

I. (Corvin) Mátyást, Hunyadi János ifjabb fiát választották a magyarok királyává. 557 éve

Domonkos Vilmosné Irén

I. (Corvin) Mátyást, Hunyadi János ifjabb fiát választották a magyarok királyává. 557 éve Hunyadi idősebb fiát, Lászlót 1457-ben V. ...

2 éve, Szólj hozzá

200px-Kolozsvar_Matyas_kiraly_szulohaza

I. Mátyás, magyar király 2. rész

Egyed Józsefné

 http://hu.wikipedia.org/wiki/I. _M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A 1ly Ifjúkora Hunyadi Mátyás szülőháza ...

2 éve, Szólj hozzá

2

I. Mátyás magyar király élete, munkássága 1. rész

Egyed Józsefné

I. Mátyás magyar király   http://hu.wikipedia. org/wiki/I. ...

2 éve, Szólj hozzá

Mátyás király élete

Kovács Istvánné Mária Magdolna

1 Élete 2 Külpolitikája 3 Híres mondása 4 Irodalom 5 Lásd még  Élete [szerkesztés] Hunyadi Mátyás szülőháza ...

9 éve, Szólj hozzá

I. Mátyás magyar király élete, munkássága 1. rész

Egyed Józsefné

I. Mátyás magyar király   http://hu.wikipedia. org/wiki/I. ...

2 éve, Szólj hozzá

Mátyás király uralkodása,belpolitikája és háborúi Sásdi Tamás Harmat Árpád Péter

Sályi Tiborné Erzsike

A cseh háborúk A Mátyás Podjebrád György közötti szerződés alapján létrejött magyar- cseh kapcsolat az 1460-as évek közepére ...

2 éve, Szólj hozzá

Mátyás királlyá választása a Duna jegén

Kovács Istvánné Mária Magdolna

543 éve koronázták meg Mátyás királyt 2007, március 30 - 08:16 - FerencvarosAdmin Sokan tudják, hogy Hunyadi Mátyást a Duna jegén választották királlyá ...

9 éve, 1 hozzászólás

Újjá épült Mátyás palotája

Katonáné Margit

Mátyás király visegrádi palotája Mátyás király neve és a reneszánsz fogalma a magyar történelmi ...

5 éve, 1 hozzászólás

Vitéz János studiolója - kapcsolata a reneszánsszal

Egyed Józsefné

Vitéz János studiolójaA Wikipédiából, a szabad enciklopédiából http://hu.wikipedia. ...

4 éve, Szólj hozzá

Szavazások a fórumban

Mi legyen a "fizető-eszközünk"?

33% Mátyás-arany

0% ezüsttalér

67% peták

0% fabatka

0% garas

Szavazatok száma összesen: 6

SZERETETTEL KÖSZÖTJÜK A NÉVNAPJUKAT ÉS SZÜLETÉS NAPJUKAT ÜNNEPLŐ KLUBTAGJAINKAT:

 

 

network.hu

 

 

 

Thola Antal írta: Választás a Duna jegén 1458. január 24-én közfelkiáltással, a köznemesség és a főnemesség közös döntésével Hunyadi Mátyást királlyá választották. Ez az esemény azért emlékezetes a magyar történelemben, mert az országlakók nemzeti egységben döntöttek úgy, hogy a nagy törökverő fiát szeretnék látni az Árpádok trónján. Előkészületek sora Pillantsunk vissza, hogy mi történt jó fél évezreddel korábban. A Budán és Pesten polgárok és köznemesek, de még az utca népe is nagy izgalommal várta, hogy kire esik az országnagyok választása. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály nagy sereget toborzott, biztos akart lenni abban, hogy unokaöccse tölti be ezt a címet. Egyes vélemények szerint a fegyverek árnyékában akarta kikényszeríteni a kedvező döntést, de a haderő inkább csak biztosítékul szolgált: Mátyás sorsáról a döntés már két héttel korábban megszületett, amikor a Szilágyi testvérek rávették Garai László nádort, hogy ő is a kis Hunyadi trónigényét támogassa. Sőt, a Szilágyiak Vitéz János, akkori váradi püspök révén megszerezték a Szentszék jóváhagyását, így már külpolitikailag sem volt akadálya annak, hogy Mátyásból magyar király legyen. A felfokozott fővárosi hangulatban végül a főurak és a köznemesek egyhangúan az alig 15 esztendős ifjút hirdették ki királynak, a választás a befagyott Duna jegén történt. Mátyás, az igazságos Hunyadi Mátyás eközben úgy élt, mint egy igazi népmesei hős: Prágában, Podjebrád György udvarában raboskodott. A cseh kormányzó úgy tekintett az ifjúra, mint lehetséges királyjelöltre, ezért jól tartotta. Minden úgy történt, mint a mesében, a sokáig mellőzött ifjút egyik nap Podjebrád magához hívatta, az asztalához ültette. Akkor tudatta vele a budai országgyűlés döntését és a hatalmas úrral, a magyar királlyal már jól akart bánni. Még arra is rábeszélte Mátyást, hogy szabadon bocsátása fejében vegye el lányát, Katalint. Így a raboskodó ifjúból hamarosan a kormányzó veje lett, ki rövid idő alatt felvirágoztatta a Magyar Királyságot, Európa egyik leggazdagabb és legszebb országát. Éljenző tömeg Mátyás február 8-án távozhatott Prágából és hamarosan megérkezett Budára. A küldöttség is a befagyott Dunán haladt. Útközben ujjongó tömeg kísérte. Antonio Bonfini itáliai származású, de Mátyás udvarában tevékenykedő történetíró így foglalta össze az akkori eseményeket: „Miután pedig nyilvánosan kihirdették, egész Magyarország örvendezésbe és ünneplésbe kezdett. A legkülönbözőbb korúak a falvakban és városokban az öröm legkülönbözőbb jeleit mutatták, ami a korábbi királyoknál sosem volt látható. Trombita, dob, síp, tánc, énekszó mindenfelé, szerencsekívánatok hangzottak sok napon át: Éljen Corvinus Mátyás király, éljen a haza atyjának fia; éljen szabadítónk sarja; éljen a többi Corvinus; éljen Mátyás, a mi reménységünk; éljenek Pannónia főemberei is, akik megválasztották; éljen egész Magyarország! Az idegenek elnyomó uralma alól ő fog minket felszabadítani; atyja példájára diadalmaskodik a törökökön; ő ment meg minket a csehek rablásaitól és pusztításaitól; ő kergeti el a polyákokat, ő töri le az alemannok gőgjét. Az új királyért könyörgéseket tartottak, és mindenfelé misét mondtak.” barikad.hu Mátyás megkoronázása

543 éve koronázták meg Mátyás királyt

2007, március 30 - 08:16 - FerencvarosAdmin

Sokan tudják, hogy Hunyadi Mátyást a Duna jegén választották királlyá 1458-ban, ám azt már kevésbé szokták hangsúlyozni, hogy koronázására csak hat év múlva került sor. Hogy miért, az az alábbiakban olvasható...

A nándorfehérvári diadal után nem sokkal, 1456. augusztus 11-én meghalt Hunyadi János, az utolsó magyar hadvezér, aki tartós eredményeket tudott elérni a török elleni küzdelemben. Három hónappal később, november 9-én fia, Hunyadi László tőrbe csalta és meggyilkoltatta Cillei Ulrikot, mire a felbujtót az országnagyok halálra ítélték és kivégeztették. Ez aztán kiélezte a politikai helyzetet, és a Hunyadi­párt nyílt felkeléssel válaszolt a bárói liga lépésére.

Túszként Prágában

V. László király, aki a bárói liga és a Hunyadi-párt közül inkább az előbbit támogatta, még 1457-ben, Hunyadi László kivégzésének évében Prágába távozott. Az uralkodó magával hurcolta az egyébként szintén halálra ítélt kisebbik Hunyadi-fiút, Mátyást, akin nem hajtották végre az ítéletet, s inkább túszként szolgált a király kezében. Csakhogy V. Lászlót hamarosan megmérgezték, vagy esetleg bubópestis áldozata lett – ezt nem igazán lehet eldönteni. Megüresedett tehát a magyar trón, de ez kezdetben még Hunyadi Mátyás számára nem sok változást jelentett. V. László halála után ugyanis Podjebrád György cseh kormányzó (későbbi király) kezébe került. Podjebrád azonban már fogsága idején is királyjelöltként bánt vele.

A Hunyadi-párt ekkor már Mátyást valóban a trónra szánta: mögötte álltak a Szilágyiak (a Szilágyi testvérek közül Erzsébet Mátyás édesanyja, Mihály pedig nagybátyja volt), továbbá Vitéz János, a főpap, és a Szentszék is őt támogatta.

Választás a Duna jegén

A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Ekkor még főleg csak a nándorfehérvári győző fiát látták benne.

A magyar vezetők ezután küldöttséget menesztettek Podjebrád Györgyhöz és III. Frigyeshez, a Habsburghoz. Az előbbitől magát Mátyást követelték, az utóbbitól pedig a magyar koronát. Podjebrád engedett, egyébként már ekkor eljegyeztette lányát, Katalint Mátyással, ezért február 8-án beleegyezett a Hunyadi-sarj szabadon bocsátásába. III. Frigyes viszont nem adta vissza a koronát.

Szabadon, de mégsem biztonságban

Éppen ezért Mátyás uralkodásának kezdeti évei bizonytalanságban teltek: a korona nélkül nem igazán volt legitim magyar uralkodónak nevezhető. Szilágyi Mihály, Újlaki és Garai többször is összeesküvést szerveztek ellene. 1459-ben például III. Frigyest támogatták vele szemben, sőt, 1459. február 17-én a Garai-Újlaki párt királlyá választotta Frigyes császárt. Csak nagy nehézségek, II. Pius pápa segítségével tudta megoldani Mátyás a válságot – írja Vég Gábor a magyar királyokról szóló könyvében.

Persze a diplomácián túl az is segít, hogy 1459. április 7-én és 12-én is két csatát vív Mátyás a Habsburgok és támogatóik serege ellen. 1462-ben Mátyás kiegyezik a felvidéki kiskirállyal, illetve zsoldosvezérrel, Giskra Jánossal, és cserébe Maros-menti uradalmakat enged át az addig ellene lázadónak.

Konszolidáció

1463. július 19-én jön létre a bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt. Ennek a megállapodásnak az értelmében hazakerül a korona, Frigyes pedig „fiává” fogadta Mátyást. Ő ígéretet tett arra, hogy, örökös hiánya esetén a trón Frigyesé lesz.

Mátyás ezután a Boszniát elfoglaló török ellen indul, és visszahódítja a keresztények számára a terület fővárosát, Jajcát, 1463. december 25-én.

A konszolidálódott helyzetben, 1464. március 29-én a székesfehérvári országgyűlés alkalmával megkoronázzák Mátyást a frissen visszaszerzett Szent Koronával. Ezután, április hatodikán bocsátják ki a székesfehérvári koronázási cikkelyeket, amelyekkel elkezdődnek „Mátyás, az igazságos” közigazgatási, bíráskodási és pénzügyi reformjai.

Sz. I. M.
2004. március 29.  

Forrás:http://www.ferencvaros.helyhir.hu/node/58

(Kovács Istvánné Mária Magdolna)

Szövegdoboz

Mátyás és a művészet

1476. január 05., szombat


MÁTYÁS ÉS A MŰVÉSZET

Mátyás művészet iránti szeretete gyermekkoráig nyúlik vissza. Apja, a nagy kormányzó, kolostorokat és templomokat emeltetett. Mátyás nevelését a mecénás főpap, Vitéz János irányította, az ifjú érdeklődését a humanizmus felé terelte. Mátyás korán felismerte, hogy a művészet a hatalom legnemesebb kifejezője, a halhatatlanság megőrzője. Művészi szín- és pompaszeretete különösen a nagy ünnepélyek, felvonulások rendezésében bontakozott ki királyi fényben. Koronázása (1464), bécsi látogatása (1470), a boroszlói királytalálkozó (1474), az esküvői ünnepségek (1476), az olmützi királytalálkozó (1479), a bécsi bevonulás (1485), az iglani királytalálkozó (1486), a bécsújhelyi bevonulás és seregszemle (1487) mind megnyilatkozása volt művészi rendezésének.

Mátyásnak rendkívül nagy volt a gyűjtőszenvedélye is: örömmel fogadta a szobrokat, festményeket, ferrarai maszkokat, pompás kristályedényeket és szép fegyvereket, az olasz kézművesség remekeit. A könyvgyűjtésben személyesen vett részt, kijelölte, mely irodalmi műveket szeretné lemásoltatni Firenzében. Mátyás legszemélyesebb és legnagyobb mecénási tette a könyvtár, a Bibliotheca megalapítása volt. A főnemesek díszes kódexekkel kedveskedtek a királynak, majd Janus Pannonius követként is hozott kódexeket, Mátyás pedig egyre több könyvet akart megszerezni. A könyvtár anyagának összegyűjtésében páratlan és nagyszabású szervezőnek mutatkozott, követei mindenütt megjelentek, még Görögországból és Keletről is hoztak kéziratokat. A nagy gonddal és áldozatokkal gyűjtött könyvtár szorosan Mátyás szívéhez nőtt, de nem csupán a saját céljait kielégítő gyűjteménynek, inkább közintézménynek tekintette azt.

Mátyás számára az építkezés ugyanolyan egyenrangú szerepet töltött be, mint a könyvgyűjtés. Szenvedélyes építkezési hajlamával ismét az olasz reneszánsz fejedelmek lelkivilágával mutat rokon vonásokat, akik mindig nagy súlyt helyeztek a monumentális építkezésre, mivel ebben a hatalom kifejezését, az egyéni dicsőség és halhatatlanság utáni vágy beszédes jelképét látták. Már uralkodása első éveiben olasz mestereket hívott udvarába és megkezdte királyi székhelyének átépítését, átalakítását, emellett sarkallta, ösztönözte az ország lakosságának minden rétegét, hogy az országot újítsák és szépítsék meg.

Mátyás legjelentősebb, leghatalmasabb, legismertebb alkotása a budai várpalota kiépítése volt. A palotát két és fél évszázadon át építették, az Anjouktól Zápolyai Jánosig, több kor és mecénás alkotása, így nehéz megtudni, mely rész illeti Mátyást. A budai palota nyomán alakult ki a magyar reneszánsz homlokzattípus, mely csupán a gótikus ablakokat cserélte fel egyszerűen profilált reneszánsz ablakkeretekkel, a falfelületet azonban érintetlenül hagyta, falpillér-tagolást nem alkalmazott. A várhoz csatlakozó kert és annak épületei is reneszánsz szempontok szerint épültek. A reneszánsz kertművészet újításai és ismétlődő elemei is megtalálhatók voltak, mint különféle formákra nyírott bokrok, ültetett fákból kialakított labirintus, kavicsos utak, tornyos pavilonok, különleges fákkal beültetett ligetek, halastavak, és nem hiányoztak az illatos virágok, rózsák, violák és keleti virágok sem.

A többi építkezésében hasonló célzatok, stílusirányzatok tükröződnek. Mátyás folytatta a várak építését Vajdahunyadon, Diósgyőrött, Pozsonyban, Kőszegen. Építkezései teljesen reneszánsz stílusban épültek, mint a nyéki, budai, pesti villái, valamint komáromi, tatai és visegrádi palotái. A villa- és palotaépítkezésbe utóbb Beatrix is bekapcsolódott, bár ő nem volt nagy építő királyné. Mátyás egyházi építkezései mindvégig gótikus stílusban folytak. Egyházi építészeti alkotások: vajdahunyadi ferences templom, óbudai Fehéregyháza, kolozsvári ferences templom és a székesfehérvári bazilika.

Az 1480-as évek elején kezdett Mátyás a székesfehérvári királyi bazilika átépítéséhez. Mátyás nagy célja megvalósítására törekedett, a templom megnagyobbítására, nagyarányú kibővítésére. Építkezéseinek alapfalmaradványait, a nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentélyt 1874-ben Henszlmann Imre megtalálta, azonban tévesen sírkápolnának nevezte, és utána kutatók sora szintén. Mátyás nagyszerű terve az ősi királyi bazilika megújítása, megnagyobbítása volt, és annak főhelyén, a gyönyörű, új szentélyben hatalmas síremléket kívánt állítani, ugyanis a király és a királyné ezt a szentélyt választották ki maguknak temetkezési helyül. Mátyás nagyszabású székesfehérvári építkezései a kortársakra mély hatást gyakoroltak, a humanisták nem győzték magasztalni érte.

Mátyás építőtevékenységében egészen új, eddig ismeretlen ágat képviselnek az erősen modern szellemű, kulturális építkezései, az egyetemek. Pozsonyban 1465-ben, Budán pedig 1475-ben alapított effajta oktatási intézményeket.

Mátyás udvarának képei túlnyomórészt megsemmisültek, így nehéz a rekonstruálás. A király egész uralkodása alatt foglalkoztatta a hazai festőket; tőlük származnak a vajdahunyadi falfestmények, az ún. Mátyás-loggia freskói, gótikus falfestménymaradványok Budán és Visegrádon. Az olasz festészettel Janus Pannonius ismertette meg a királyt. Mátyásra mély benyomást tettek az olasz mesterek, Mantegna, Botticelli, Leonardo. A budai várban is több olasz festő dolgozott, többek közt arcképfestők is.

A miniatúrafestészet termékei rendkívül gazdagok; címereslevelek, kódexek, hazai és import kéziratok. Miniatúrafestészetünk Mátyás-kori fejlődését gyakorlati szükségek, feladatok indították el. A királynak kezdettől fogva szüksége volt scriptorokra és miniátorokra, akik a kancelláriától kiadott címeresleveleket megírják és kifessék. Később újabb célokat tűztek a mesterek elé: reneszánsz újítások is megjelentek.

A könyvekkel, kódexekkel szorosan összefügg a kézművesség egy új ága, a könyvkötés. Mátyás könyvei bársonyba, selyembe vagy bőrbe voltak kötve. A Corvinák bőrkötéseit három további csoportra oszthatjuk, keleties-, reneszánsz- és tipikus Corvin-kötések.

Mátyás századában új művészi technika, új műfaj alakult ki: a fametszetek és rézmetszetek sajátos művészete. A metszetek két irányból áramlottak az udvarba: Itáliából és Németországból, azaz a grafikusművészet legfontosabb központjaiból. Ezzel párhuzamosan fejlődött ki az új és döntő találmány, a könyvnyomtatás.

A királyi udvartartásnak az élet minden ágára kiterjedő bonyolult fényűzése az iparművészetnek, helyesebben a kis művészeteknek, a kézművességnek páratlan lehetőségeket nyújtott. A kisművészetek közül elsősorban az ötvösség válik ki. Jelentősége, kiterjedése az udvarban mindent elárasztott ragyogásával, szinte páratlan méretekre növekedett.

Az udvartartásban az ötvösség mellett a másik legnagyobb szerep a textilművészetnek jutott. A ruházat, a termek díszítése, kocsik, lovak borítása mind temérdek mennyiségben nyelte a drága szövetféléket.

Régi hagyományok és a legfrissebb olasz újítások alapján fejlődött Mátyás udvarában a kerámia - mégpedig annak mindkét ága: az épületkerámia és az edénykerámia -, valamint az üvegnek is nagyon fontos szerepe volt. (Balogh Jolán: Mátyás és a művészet)Forrás:http://kiralyokvarosa.hu/matyas/muveszet.shtml

(Kovács Istvánné Mária Magdolna)

 

Hírek

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu