Vitéz János studiolójaA Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vitéz János arcképe a Plautus-kódex címlapján ^[1], aki Mátyás király nevelője és Janus Pannonius költő nagybátyja volt

Vitéz János studiolója Vitéz János váradi püspök, esztergomi érsek, reneszánsz tudós, mecénás és Mátyás király nevelőjének a dolgozószobája volt Esztergomban. Az érseket a Lux Pannoniae (Magyarország Fénye) jelzővel illették Európa szerte, a reneszánsz korban. A studiolo az esztergomi Árpád-kori palota déli végén, egy sziklaoromra épített vaskos, ötszögű alaprajzú lakótorony, a Fehér torony első emeletén található. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma egyik bemutatóterme.

A studiolo [szerkesztés]

Az esztergomi vár első emeleti alaprajza, Lux Kálmán nyomán

A studiolo az itáliai reneszánsz szerint a 15-18. századi palotákbeli, csendes dolgozószoba, egy tudományos – a szolgáktól és látogatóktól távoli – menedékhely, könyvekkel teli, művészeti alkotásokkal gazdagon díszített, a hálószobához közeli helyiség. Amíg a paloták nagyobb termeinek fűtése a téli időszak alatt csak nehezen, a kisebb dolgozószobáké könnyebben megoldható volt. Az érsekek 14-15. századi várkastélya gazdagságban és pompában a királyi udvarral vetekedett, ezek tárgyi emlékeit: a kályhacsempéket, a bronz és kerámia díszedényeket, gyertyatartókat, és fegyvereket a múzeum tárolóiban őrzik.

Vitéz János studiolója az esztergomi Árpád-kori palota déli végén, egy sziklaoromra épített vaskos, ötszögű alaprajzú lakótoronyban, a Fehér toronyban („Weiss thurm”) található. A toronytestben egyetlen válaszfallal megosztottan két helyiség létezett, szintenként. Ehhez a toronytesthez még építése idején, alacsonyabb tömegű, lakás célú toldalékot építettek, egy másik toldalék révén pedig összekötötték a vár kápolnájával.

A studiolo leginkább az erények freskójáról ismert, amely a keresztény teológia négy sarkalatos erényének (Prudentia - Okosság, Fortitudo - Erősség, Temperantia - Mértékletesség és Justitia - Igazságosság) architekturális keretbe foglalt, allegorikus nőalakokként ábrázolt freskója. A helyiség többi faláról - sajnos - nem maradt ép állapotban freskó, de itt is csak kisebb-nagyobb festett vakolatdarabok találhatók. Az 1934-es feltáráskor a beomlott boltozat darabjain is fellelhetők voltak a festészeti program, feltehetőleg lunettához tartozó töredékei. Elemeire széthullva találták meg az egykori boltozat hevederívét, az ún. Zodiákus ívet, amelyen az állatövi jegyek festett jelképei sorakoznak.

Az építés és az átalakítás története [szerkesztés]

Wolfgang Meyerpeck metszete az 1595-ös keresztény ostromról, a Fehér-torony ötszögalaprajzú és háromszintű hatalmas lakótömb volt. Tetőszerkezetét szétlőtték (fent a metszet jobb sarkában)

III. Béla kezdte el a Várhegy déli részének kiépítését. Egyetlen erődített tömbbe foglaltatta a lakótornyot, a palotát és a palotakápolnát. Az összetett épületegyüttes európai mércével is élvonalbeli uralkodói központ, pezsgő udvari élet színtere volt, hosszú évekig itt élt Peire Vidal turbadúr, Guillaume Honnecourt építész, a Szentföldre vonuló Barbarossa Frigyes német római császár. A Fehér torony 1256-ig az Árpád-házi királyok több generációjának lakótornya volt, a mai Studiolo szintje felett két további szintje volt, ez Meyerpeck 1595-ös metszete alapján ismeretes. IV. Béla 1256-ban királyi székhelyét Budára helyezte át és a az esztergomi királyi palotát az érsekségnek adományozta. Az erről szóló adománylevél másolata a király kettős pecséttel a múzeumban megtekinthető.

Ezután Szécsi Dénes elkezdte az érseki palota bővítését.

Vitéz János érsek, Mátyás király korábbi nevelője, majd Magyarország kancellárja hatalmas, késő gótikus, kora reneszánsz palotát, könyvtárat és csillagvizsgálót épített a várban. Az érseket korának itáliai humanistái „Lux Pannoniaenek”, Pannónia fényének nevezték. Mecénása volt a korszak legjelentősebb tudósainak, , itáliai és görög filozófusoknak, költőknek és képzőművészeknek. A studiolót Vitéz János „csak” festészetileg alakíttatta reneszánsz térré, studiolóvá. Mátyás király budai könyvtára mellett a legjelentősebb könyvtárral rendelkezett. Udvarában gyakran megfordultak a kor kiemelkedő természettudósai és humanistái: Janus Pannonius, Regiomontanus, Ilkus Márton, Galeotto Marzio.

1595: a török ostrom során a felső szintek eltűntek, a földszinti terem sarkait kilőtték, a studiolo délnyugati fala kidőlt, helyén ívesen hajló, hevenyészett erődfalat emeltek. A törökök egy ideig a studiolot börtönnek használták, a vallásukkal nem összeegyeztethető humán ábrázolásokat megcsonkították, az Erények freskó a mai napig őrzi egy korabeli török „graffitto” nyomait. A törökök a belső helyiségeket földdel töltötték fel, ez évszázadokra elfedte a Studioló freskóit, a vár déli sarkán lapos ágyúállást alakítottak ki. Esztergom 1683-ban fölszabadult a töröktől, ám ekkorra a lakótorony és kincsei már a feledés homályába vesztek.

A régészeti feltárás, restaurálás története [szerkesztés]

Restaurálás alatt a Mértékletesség freskó. Sandro Botticelli ifjúkori (talán első önálló) művének tekinthetjük az Esztergomban található falfestményt

1934–38: Lux Géza építész irányításával és tervei szerint állították helyre. A studiolót vasbeton mennyezettel fedték be, ennek szintje az egykori ágyúbástya teraszához igazodott. Annak lapos födémje már 1938 óta beázott, számtalanszor kellett szigetelni. A falon lévő freskókat Mauro Pellicioli olasz restaurátor vezetésével restaurálták.

A Botticelli secco [szerkesztés]

A sarkalatos erények freskósora: Prudentia -Temperantia - Fortitudo - Iustitia alakja Vitéz János studiolójában Esztergomban

Botticelli: Fiatal nő portréja

Wierdl Zsuzsanna restaurátor 2000-ben kapott megbízást az esztergomi Királyi Palota freskóinak újabb kutatására, restaurálására. 2007 júniusában Rómában, a Római Magyar Akadémián Hiller István miniszter társaságában jelentette be ^[2], hogy a Vitéz János stúdiumának falát díszítő négy erény közül a Mértékletesség egész alakos freskóját valószínűleg Botticelli készítette. Erről korábban azt hitték, hogy a firenzei Albert mester alkotása. Vitéz annak idején Filippo Lippi festőiskolájától rendelhette meg a festményt, akitől Botticelli is tanult. A Wierdl Zsuzsa által vezetett restaurátor csoport már 2000 óta dolgozik a vármúzeum falképeinek helyreállításán. De csak 2007-ben vált a művészettörténészek egy részének bizonyossá, hogy a Vitéz János studiolójában lévő freskóegyüttes Botticelli munkája lehet. A négyrészes falfestmény egyik része a feltárt freskó, amely a négy kardinális erény között, a Mértékletességet ábrázolja. A négy főerényt a keresztény vallás Platóntól vette át. A lélek három fokának megfelelő erények fölé Platón egy negyediket rendelt: az igazságosság (dikaioszüné) erényét. Ez akkor uralkodik, ha mindhárom lélekrész kellő mértékben teljesíti az őt megillető feladatot. A feltárt négyrészes freskón balról haladva az első erény Prudentia (Bölcsesség) alakja, akinek könyv és kígyó van a kezében. A második Temperantia (Mértékletesség), egy korsóból vizet tölt a másikba. A harmadik erény Fortitudo (Erő), erejét egy óriási márványoszlop szimbolizálja, amit könnyedén megtart. Végül a negyedik erény Iustitia (Igazság) kardot és mérleget tart a a két kezében. A freskó mérete 4×5 méter.

A firenzei archívumokban való kutatás kimutatta, hogy Botticelli egy időben Itálián kívül tartózkodott, valószínűleg ekkor készíthette a falfestményt. A dolgozószoba 2009 májusában Európai Örökség címet kapott, ekkor avatták fel a vármúzeum udvarán Vitéz János, a nagy humanista érsek emléktábláját és megtekinthető volt a restaurálás alatt álló studiolóban a már restaurált Mértékletesség alakja is. A studiolo melletti kettős kapu termében a már elkészült falképtöredékes kövekből kiállítás nyílt.

A dolgozószoba a másik három Erény és a Zodiákus ív teljes restaurálása után lesz látogatható.^[3]

Források [szerkesztés]

• Prokopp Mária-Vukov Konstantin-Wierdl Zsuzsanna: Az erények nyomában - Botticelli, Budapest, Studiolo Bt., 2009, ISBN 9789630683227
• Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi studiolója, egy 12. századi terem reneszánsza, Építészettörténet, II. évf. 1. szám, arch.eptort.bme.hu
• Hunyadi Mátyás és a magyar újjászületés, Acta Historica Hungarica Turiciensia XXIV. évfolyam 1. szám A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület 58. sz. kiadványa , mek.oszk.hu
• A Fehér Torony históriája, hidlap.hu

Jegyzetek [szerkesztés]