Február 23.
Mátyás király születésének évfordulója

I. MÁTYÁS (szül.: 1443.02.23., Kolozsvár; meghalt: 1490.04.06., Bécs)

Fiatalsága

565 éve, február 23-án született I. Mátyás (Hunyadi/Corvin) magyar király, az első olyan uralkodónk, aki leány ágon sem állt az Árpád-házzal rokonságban. (Az Árpád-ház fiú ága 1301-ben halt ki.)

Mátyás király Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Vitéz János irányításával humanisták ( a humanizmusról és művelőikről, a humanistákról egy korábbi cikkben, Erasmus kapcsán már olvashattatok a Sulineten) nevelték. A magyaron kívül latinul, németül és csehül beszélt. Műveltsége meghaladta a korabeli főurak műveltségét.

Bátyját, Hunyadi Lászlót (1433-1457) a király 1457-ben lefejeztette.Ő volt Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia, ezért ő lett apja halála után a Hunyadi-ház és a Hunyadi-párt feje. Hiába esküdött hűséget V. Lászlónak 1456-ban, apja tisztségét, a főkapitányságot, amit örökének tekintett, nem kapta meg. V. László a címet inkább saját gyámjának, Cillei Ulrik (1404-1456) német birodalmi hercegnek adományozta. Hunyadi László nem tudta megemészteni a királyi döntést, és 1456. november 9-én az V. László kíséretében Nándorfehérvárra érkező Cilleit híveivel fölkoncoltatta. A király ekkor Hunyadi Lászlóra ruházta a főkapitányi tisztet, és esküvel bántatlanságot ígért. 1457. március 14-én mégis elfogatta Hunyadi Lászlót, és két nappal később összeesküvés vádjával ártatlanul lefejeztette Budán, a Szent György téren .

Hatalomra kerülése

1457-ben V. László király Hunyadi Lászlóval együtt Mátyást is elfogatta, s bátyja kivégeztetése után az ifjabb Hunyadit Bécsbe, majd Prágába vitette. 1457 őszén V. László pestisben meghalt. 1458. január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. Mátyás azonban hamarosan megmutatta, hogy a korlátokat nem hajlandó elismerni és csorbítatlan királyi hatalomra törekszik. Híveit, és különböző érdekektől vezérelt támogatóit is meglepő erélyességgel fogott hozzá az erős központi hatalom megszervezéséhez. Amikor Szilágyi Mihály Újlaki Miklós erdélyi vajdával, valamint Garai László nádorral ellene szövetkezett, Garait leváltotta, Szilágyit lemondatta és elfogatta. A III. Frigyes (1463-1525), szász választófejedelmet Garai vezetésével magyar királlyá választó főurakat pedig legyőzte. 1464-ben Székesfehérváron megkoronáztatta magát a III. Frigyestől nagy nehezen - alku árán - visszaszerzett Szent Koronával.

Az alku
Garai László nádor Mátyás prágai szabadulása után III. Frigyest hívta meg a magyar trónra. Mátyás azonban seregeivel vereséget mért a szász választófejedelemre. 1463-ban, hosszas alkudozás után, Bécsújhelyen békét kötöttek, melynek során Mátyás ígéretet tett, ha törvényes utód nélkül halna meg, akkor Frigyesé a trón. Frigyes ezen alku, és a kapott 8000 arany forint fejében visszaszolgáltatta a Szent Koronát.

Belpolitikája

Mátyás uralkodása alatt a központi hatalom megerősítésére törekedett. A maga számára biztosította a vámszedés jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. Pénzügyi reformot hajtott végre, újjászervezte az adórendszert, s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. A nádor hatáskörét kiterjesztette, új központi hivatalokat állított fel.

Külpolitikája

Külpolitikáját meghatározták a törökökkel vívott folyamatos harcai. Szinte évente hadat viselt ellenük. Törökellenes terveihez Nyugat-Európától nem kapott kellő segítséget, ezért Magyarországot erős birodalommá fejlesztve akart a megfelelő anyagi erő birtokába jutni. Megszerezte a cseh királyi címet, meghódította Morvaországot, Sziléziát. Bécs, Bécsújhely, Stájerország és Karintia ellen is hadba indult, de sikerei csak átmenetiek voltak.

Az utódlás kérdése

Mivel második házasságából, Aragóniai Beatrixtól nem született gyermeke, élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt.

Mátyás a művészetpártoló

Mátyás király bőkezűen pártfogolta művészeteket és tudományt. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, s ezzel is elősegítette a reneszánsz építő- és díszítőművészet magyarországi fejlődését. Kiemelkedő jelentőségű volt hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana).

A néphagyomány Mátyás királya

A magyar néphagyomány, amely egész legendafüzért font Mátyás alakja köré, a törökverő Hunyadi János fiát, mint jó és igazságos uralkodót őrizte meg emlékezetében. A magyar népmesék álruhás királya szembeszállva a gazdagokkal és hatalmasokkal, mindig a szegény, egyszerű embert segíti a boldoguláshoz. A valósághoz az is hozzá tartozik, hogy bár Mátyás viselt dolgairól már életében több vidám történet forgott közszájon, a királyi udvarban élő humanista történetírók egyike sem jegyzett fel az álruhában igazságot osztó király legendájának tápot adó történetet.

 

Mátyás királyról szóló történelem tétel-javaslatokat találhatsz ezeken az oldalakon:

http://k2.jozsef.kando.hu/%7Eguczi/TORI/matyas.htm

http://diakoldal.banknet.hu/orarend/history/Ambrus/12.html

Mátyás király történelmi szerepéről, tetteiről szóló részletes összefoglalót pedig ezeken az oldalakon olvashatsz:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/europa/marcali/html/06/06r05f30.htm

Felhasznált irodalom:

-Mitták Ferenc: Történelmi pillanatok
Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen

-Ki kicsoda a történelemben?
Szerk: Szabolcs Ottó és Závodszky Géza
Laude Kiadó, év, hely nélkül

 

 

Forrás:http://www.irisz.sulinet.hu/panorama/hunyadim.html

 

 

Hunyadi Mátyás a Thuróczy János-féle Chronica Hungarorum-banUralkodott1458-től 1490-ig királyMegkoronázták1458

Hunyadi Mátyás (Mátyás király, Corvin Mátyás, „az igazságos Mátyás király”; Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.), I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. Neve latinul és németül Matthias Corvinus.

Mátyás szülei: apja Hunyadi János (1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga, meghalt – Kaprinay szerint – 1484 körül, Salamon szerint pedig valószínű, hogy már 1483. április 25-én nem volt az élők sorában.

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt, és hogy ez is kapcsolatba hozható a névvel. Más elképzelès szerint Mátyás kedvenc állata a holló. Erre utaló emlék egy krónikába található. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.

 

 

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_M%C3%A1ty%C3%A1s