Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mátyás király klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mátyás király klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mátyás király klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Mátyás király klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz ha érdekel a téma légy aktív, segíts továbbépíteni a közösségünket, hívd meg ismerőseidet is. Margit
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Mátyás király klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Jött Budára egy Holubár nevű cseh, nagy hírű és győzhetetlennek tartott
vitéz lovag. Termete és testének ereje bámulatos, már számos ellenfelét terítette a
földre. A viadalokról régi leírásokat olvashatunk. Mostanság az álharc könnyű pajzsokkal, tompa végű gerelyekkel dívik a játékokban, de a valódi viadalokban, mint olvashatjuk, hegyes lándzsákkal folyt. Livius elbeszéli, hogy Brutus és Aruns is
lándzsával átszúrva ölték meg egymást egy öklelésen. Tudvalevő hát, hogy a külföldi
lovagok harcmodora sokkal támadóbb, mint a honi lovagoké, azok rögzített és kihegyezett rúddal, sebesen vágtató lóval rohannak az ellenfélnek.
Mátyás király nagy barátja volt a lovagi tornáknak, nemegyszer maga is részt vett
bennök. Holubár hírnevétől ösztönözve kihívta őt ilyen harcra. A lovag szabadkozott,
attól tartván, sebet talál ejteni a királyon. A király nógatta a vonakodót, vívjon meg
bátran vele. Holubár ezt nyíltan megtagadni nem merte, hanem föltette magában, hogy a király legkisebb döfésének is engedni fog, s inkább lefordul a nyeregből,
hogysem erejét és ügyességét a király veszedelmével mutassa. Mikor a király erről
értesült, minden szentekre és fejedelmi szavára megesküdött, hogy ha a kedvezést
észreveszi, azonnal megöleti Holubárt, őt pedig esküvel kötelezte, hogy vele akként
vívjon, mint egy halálos ellenséggel. Holubár esküjétől késztetve s félve is, hogy
fejével lakol, ha másként cselekednék, önmagát tüzelve bátorította a viadalra, melyben mindig diadalmas volt.
Megtétetvén mindkét részről a kellő előkészületek, ezernyi néző előtt - magam is
köztük valék - mivel a szintér a boldog emlékű Zsigmond király piaca (küzdőtere)
vala: összerúgtatott a király és Holubár. Legizmosabb lovukat ülték mind a ketten.
Oly iszonyú gerelydöféssel súlytották meg egymást, hogy Holubár hanyatt, a ló
faránál, eszméletlenül, tört karral zuhant alá, mert homlokon, a király pedig
mellben találtatva a roppant ütéssel, valamivel később, oldalt siklott alá lováról,
kantárszárát megragadva. Holubárt társai emelték föl.
Galeotto nyomán
Folytatás a Fórum rovatban a történetek között.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!