Mátyás központosító politikája

Új hivatali rend: Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. Az ütőképes haderő csak neki engedelmeskedett, így a báróktól függetlenül, sőt ha szükséges velük szemben is képes volt a hadviselésre. A sereg magvát a Jan Giskrával kötött alku szerint a volt huszita katonák, és zsoldosok alkották.

A hivatali szervezetet is átalakította, és ennek első lépéseként megbízható embere Vitéz János irányítása alatt összevonta a fő és titkos kancelláriát. Egyszerűsítette a bíráskodást is, és legfelső szinten a királyi személyes jelenlét, illetve a királyi különös jelenlét bírósága helyett létrehozta a személynöki széket, illetve alsóbb szinten a királyi ítélőtáblát, melyben előírta a szakképzett ítélőmesterek jelenlétét is (a nádor, országbíró és a főnemesi, főpapi ülnökök mellett). A hivatali reformjai köz kell sorolni azon törekvését is, hogy hivatalinak minden szintjén lehetőleg alacsonyabb rangú nemesek, sőt polgárok vagy olykor paraszti származású közemberek kinevezéseit pártolta. (Bakócz Tamás jobbágyból lett bíboros) Ezzel is azt igyekezett elérni, hogy a korábbi évtizedekben óriási befolyásra szert tett báróktól, főpapoktól függetlenítse hatalmát. Uralma alatt új nemeseket emelt fel, például: Szapolyaiak, Báthoriak, Kinizsiek.

Pénzügyi reformok

Mátyás 1467-ben Magyarországon egy jól működő központosított pénzügyi rendszert hozott létre, melyben minden királyi bevétel az Ernuszt János kincstartó által vezetett királyi kincstárba folyt be. (A pénzügyi reformokat az országgyűlés 1467 március 25-én fogadta el.) Ernuszt és az őt Mátyás alatt követő kincstartók polgári származásúak voltak, megint csak a bárói hatalom gyengítése okán. A pénzügyek másik vezetője az udvarbíró lett, aki a király személyes jövedelmeivel foglalkozott.

Mátyásnak sikerült a királyi jövedelmeket az évi 110 ezer forintról 628 ezerre növelni. Ennek a növekedésnek egyik fő forrása a füstpénz (tributum fisci regalis) volt, mely a Károly Róbert által bevezetett kapuadót váltotta fel. Mivel a füstpénzt nem portánként, hanem családonként szedték be – mivel gyakran egyetlen portán lévő kapuhoz több épület, és így kémény is tartozott – sokkal nagyobb bevétel képződött az új adóból, mint régi megfelelőjéből. Ugyancsak a királyi bevételek növekedését okozta, hogy két adót átnevezett, így a régi adókhoz fűződő mentességek (jászok, kunok) megszűntek és így az új néven beszedett adókat már mindenkinek kellett fizetnie. Így lett a harmincadvámból koronavám, a kamara hasznából pedig kincstár adója.

Mátyás bevétel növekedésének harmadik forrása – a füstpénz és az adóátnevezések mellett – a rendkívüli hadiadó évente kétszer történő kivetése volt, összege pedig portánként 1 forintot tett ki. Az ország pénzügyi stabilizálását szolgálta, hogy nem nyúlt a pénzrontáshoz, hanem állandó értékű ezüstpénzt veretett, ami mellett forgalomban volt a kedvelt és jó minőségű aranyforint is. Emellett rendeletekkel tiltotta, hogy a földesurak más címeken egyéb adókat vessenek ki, kizsigerelve az országot.

Mátyás és a kúltúra

Mátyás sokat tett a kultúra fejlődéséért is, és a humanizmus Budán történő megjelenéséért. A humanista gondolatok elterjedésében kulcsszerepe volt második feleségének Aragóniai Beatrixnak, akit először Nápolyban 1476. szeptember 15-én, majd Budán 1476. december 22-én vett feleségül. Mátyás és Beatrix udvarában híres művészek és történészek működtek, mint például: Galeotto Marzio, Janus Pannonius az első jelentős magyar költő, Petrus Ransanius és Antonio Bonfini, az utóbbi írta meg a Rerum Hungaricarum decadest, amelyben a magyar történelmet írja le a kezdetektől az író saját koráig. Ebben a korban Mátyás rendelkezett a világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt, amelynek nagy része azonban sajnos később, a török hódítást követően elkallódott. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen reneszánsz stílusúra alakította át.