Leszámolás korábbi támogatóival

Mivel megszegte Garai Lászlónak tett ígéretét, és lánya helyett Podjebrád Katalint készült elvenni, a nádor bosszúból összeesküvést kezdett szervezni a király ellen.

Mikor Mátyás ezt megtudta, azonnal megfosztotta Garait minden tisztségétől, majd birtokaira száműzte. Ezt követően gyanakvó lett környezetére, és Szilágyit is igyekezett háttérbe szorítani.

A sértődött kormányzó azonban Garaival felvéve a kapcsolatot új összeesküvést kezdett szervezni ellene, amit azonban 1458 októberében Mátyás ismét leleplezett.

Ekkor Szilágyit is leváltotta kormányzói tisztéből, és Világos várába záratta. Egy évvel később, 1459 szeptemberében kiengedte a volt kormányzót, de azzal a feltétellel, hogy a török ellen vonul, és visszaveszi Szendrőt. A török elleni harc során azonban a törökök foglyuk ejtették, majd a szultán 1460-ban Konstantinápolyban lefejeztette.

A Mátyással szemben elégedetlenkedő bárók Szilágyi félreállítása után Garai köré kezdtek gyülekezni, és a 24 báró 1459-ben III. Frigyestől kért segítséget Mátyás legyőzésére. A német uralkodó meg is indította Mátyás elleni támadását, ám az ifjú Hunyadi megvédte országát, sőt Frigyest békekötésre is kényszerítette.

Az 1463-ban megszületett bécsújhelyi megállapodásban Frigyes átengedte Sopront, és 80 000 aranyforint ellenében visszaadta a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárott meg is koronázták Mátyást. Ezen kívül az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a harcot az török ellen. Kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli.

A vetélytársakkal való leszámolásban Szilágyi, Garai, és III. Frigyes után a régóta Habsburg párti Jan Giskra zsoldosvezér következett.

A volt huszita hadvezérrel Mátyás alkut kötött, mely szerint, ha átadja felvidéki várait, akkor zsoldosait alkalmazni fogja, magának Giskrának pedig jól jövedelmező birtokod adományoz Arad vidékén.