http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/matyas/fejezetek.html

 

 

A Hunyadiak családi fészke - Vajdahunyad vára
Hunyadi Mátyás 1443. február 24-én született Kolozsvárott. A család vajdahunyadi várában tölti gyermekéveit. Szánoki Gergely lengyel humanista és a család bizalmasa, Vitéz János váradi püspök a tanítója. Latinul már egész fiatalon olyan jól tud, hogy apja, a pápai követekkel folytatott tanácskozásain tolmácsként használja. Apja mellett viszonylag korán ébred fel a politika iránti érdeklődése. A tizenöt éves „gyermek” királyként is maga intézi a fontosabb államügyeket.

Prágában fogoly - Budán király
V. László király 1457-ben Hunyadi László kivégzése után Mátyást magával viszi Prágába. Ott V. László halála után Podjebrád György cseh király már inkább vendégként bánik vele, mintsem fogolyként őrzi, s szabadon bocsátása fejében - többek közt - a Katalin nevű lányával kötendő házasság ígéretét is kierőszakolja tőle.
1458. január 24-én a Budán és Pesten összegyűlt rendek - nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyveresei által támogatva - egyhangúlag királlyá választják a 15 éves Hunyadi Mátyást. Az új király szabályos koronázása késik, hiszen a szent korona III. (Habsburg) Frigyes német - római császár birtokában van.
Február 14-én Mátyás meglepő határozottsággal kezdi meg uralkodását. Legfőbb tanácsadója atyai barátja, Vitéz János váradi püspök. Az országos méltóságokba saját családja tagjait emeli. Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választják az ifjú király mellé, akitől azonban Mátyás ügyesen megszabadul. Szilágyi sértődöttségében Mátyás ellen fordul, aki ekkor elfogatja és Világos várába záratja.

Hunyadi Mátyás és a Habsburgok viszálya
Miután Mátyást királlyá választják, a fiatal uralkodó megfosztja országos méltóságaiktól a bárókat, és jobbára köznemesi származású, vagy pedig családjához közel álló híveit ülteti pozíciókba. A csalódottak III. (Habsburg) Frigyeshez fordulnak segítségért, akinek birtokában van a szent korona is. A császár 1459 tavaszán Nyugat-Magyarországra tör, és magyar királlyá választatja magát. Mátyás hadai azonban megállítják III. Frigyes csapatait. Miután Mátyás megszilárdítja belpolitikai hatalmát, 1463-ban Bécsújhelyen szerződést köt III. Frigyessel, és 80 000 koronáért visszakapja a Szent Koronát. Viszont abba bele kell egyeznie, hogy amennyiben örökös nélkül halna el, III. Frigyes vagy utódai, tehát a Habsburgok öröklik a magyar trónt. Mátyás megkoronázására 1464-ben kerül sor, amely mindenképpen fordulópontot hoz Mátyás uralkodásában.

A törökök elleni határvédelem kiépítése
Amikor 1463-ban Szerbia után Bosznia is török kézre kerül, Mátyás hadjáratot indít a török ellen, és beveszi a legerősebb bosnyák várat, Jajcát. Ezután mintegy 60 kisebb vár kerül a kezére. 1463 után Mátyás befejezi a déli határvédelmi rendszer kiépítését. A török 1464. évi Mátyás elleni hadjárata eredménytelennek bizonyul. A török elleni harcok egyik legendás vezére Kinizsi Pál, aki végigharcolja Mátyás moldvai, csehországi és ausztriai háborúit is. Kinizsi legnagyobb győzelmét a török felett Kenyérmezőnél aratja.

A kancellária reformja
Mátyás megkoronázása után megváltoztatja a királyság központi adminisztrációját. A királyi tanácsban helyet kapnak a legnagyobb zászlósurak, a kincstárnok, a tárnokmester, a territoriális zászlósurak, az erdélyi vajda, a székely ispán, a budai várnagy, több főispán, a bánok, a bárók, a főudvarmester, a főajtónálló és a főasztalnok. Mátyás egyesíti a főkancellári és a titkos kancellári méltóságokat. A kancellária kibővül, vezetője a kancellár lesz, aki egyben király bizalmasa is.
Mátyás király hatalmas levelezést folytat királyokkal, pápákkal, jeles személyiségekkel. Miként Galeotto Marzio feljegyzi: „minden levelet, amit szétküldött, vagy maga mond toll alá, vagy ha mások írták, elolvasta.” Főleg uralkodásának második feléből maradtak ránk tetemes számban általa fogalmazott iratok.

A Corvinák
1464 folyamán Mátyás európai mértékkel mérve is számottevő nagyságú és értékes könyvtárat (Bibliotheca Corviniana) állít össze részben vásárolt, részben kifejezetten az ő számára készített könyvekből. Firenzében, Ferrarában, Milánóban és Nápolyban készülnek a hollós címerrel ékesített könyvek. A könyvtár állományát mennyiségileg (mintegy 2500 kötet) csupán a pápák római könyvgyűjteménye múlja felül. (Ma 173 kötetét ismerjük.) A könyvtár élén egy ideig a híres itáliai humanista, Galeotto Marzio áll.

Az első hazai nyomda: Hess András Budán
1473 elején Mátyás egyik követe, a somogyi származású Karai László óbudai prépost és alkancellár Hess András nürnbergi nyomdászt bízza meg egy magyar krónika összeállításával. Magyarországon az első könyvet Hess András nyomtatja. Mint a Budai Krónika kolofonja elárulja: a nyomtatás „befejeződött Budán 1473-ban pünkösd szombatján”. Az utolsó fejezet Mátyás uralkodásával foglalkozik. Mátyás megválasztása után „mind a külföldiek, mind a lengyelek és a csehek, mind a szent korona részéről szőtt ármányoknak erős oroszlán gyanánt ellenállott”. E rövid életű és nagyon korai magyarországi nyomdával (1470-1477) véget is ér a középkori nyomdászat története.

Janus Pannonius: a költő és politikus
Csezmicei János (1434-1472), Vitéz János esztergomi érsek unokaöccse Ferrarában, majd Padovában tanul. A később Janus Pannonius néven író költőt a latin nyelven verselők legkiválóbbjai közé sorolják. Mátyás trónra lépése után hazatér. Előbb váradi kanonok, később pécsi püspök. 1471-ben Mátyás külpolitikája Magyarország ellen fordítja a térség államait. A király belpolitikája is elégedetlenséget szül. A Mátyás ellen 1471-ben szőtt összeesküvés élére Vitéz János és Janus Pannonius áll. Mátyás 1472-ben elfogatja Vitéz Jánost, Janus Pannonius pedig a horvátországi Medve várába szökik. Menekülés közben tüdőbaj végez vele.

Az asztrológia, az alkémia és a misztika Mátyás király udvarában
Magyarországon Mátyás korában három csillagvizsgáló áll. Az egyiket Mátyás királyi palotájában rendezteti be, a másikat Vitéz János Esztergomban, az érseki palotában, egy szerényebbet pedig Váradi Péter kalocsai érsek hoz létre. Mátyás Beatrix befolyására gyógyszerészeket, orvosokat és „ördöngös tudományú mestereket” hív Magyarországra. A ferrarai orvos és asztrológus, Antonio Torquato Prognosticon című művét (1470) Mátyás királynak ajánlja. A mű Európa pusztulásáról szól, illetve Európa politikai változásait jósolja.

Három történetíró: egy magyar, két olasz
Merőben új jelenség, hogy Mátyás három történetíróval háromféle felfogásban íratja meg a magyar történetet.

A Magyarok krónikája (Chronica Hungarorum, 1488) írója Mátyás király ítélőmestere, a köznemesi származású Thuróczy János. A latin nyelvű munka először Brünnben jelent meg, majd még ugyanebben az évben Augsburgban. Ez utóbbi különlegesen szép ősnyomtatvány 41 magyar királyt és vezért ábrázoló, kézzel színezett gyönyörű fametszetet tartalmaz. A Thuróczy-krónika a magyarországi reneszánsznak történeti és irodalmi szempontból is jelentős alkotása. A szerző Zsigmond király korszakától egészen saját koráig dolgozza fel Magyarország történetét, oklevelekre, régi krónikaszövegekre és szóhagyományra építve. Thuróczy az első nem egyházi, hanem világi történetírónk.
Bonfini magyar története
Antonio Bonfini olasz tanár, Beatrix királyné felolvasója Rerum Hungaricarum Decades címmel írja meg nagy művét, amely a XVI. században jelenik meg nyomtatásban, mégis szinte napjainkig, de legalábbis a múlt századig befolyásolja a külföld rólunk kialakított képét.
Ransano műve
A másik itáliai történetíró Pietro Ransano Domonkos-rendi püspök, nápolyi diplomata. Ransano még 1489-ben Bécsben fog hozzá művéhez és azt még Mátyás életében befejezi. (Epitome Rerum Hungaricarum 1490). Mátyás törekedik arra, hogy olyan történeti munkákat jelentessen meg, ami a kor humanista ízlésének megfelel.