Corvinák

A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt. (Csapody Csaba: A Corvina könyvtár története)

A corvinák Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek.

I. Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beátrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették az itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo il Magnifico gyűjteményét is. Mátyás halála után azonban leállt a munka a könyvtárban. Amikor a török hadsereg elfoglalta Budát, kifosztották a konyvtárat, a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt. Beátrix királynő például visszaküldött néhány művet Nárolyba. V. Károly húga, Hansburg Mária (II. Lajos király felesége) is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe. A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és, mint utóbb kiderült, évszázadokig arra használták, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték. 1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett a Magyar Nemzeti Könyvtár, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a vatikáni könyvtár után következett nagyságban, és a művek változatosságában.

(forrás: Wikipedia)

A Bibliotheca Corviniana Digitalis program célja, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célül tűzi ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények Internetes publikálását és a könyvtár népszerűsítését.

Ajánlott irodalom: A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből.

Habent sua fata libelli. Mátyás halála után, amikor a főrendek meghiúsították Mátyás fia,
Corvin János trónra kerülését, a herceg a koronaékszerek és a kincstár mellett magához
vette a legérdekesebb corvinákat is, és Dalmácia felé vette az irányt. Ám Kinizsi Pál, aki
elsőként árulta el királyát és állt Beatrix mellé a hatalmi harcban, csapatával utána nyargalt, visszaszerezte a kincseket, és azok a helyükre kerültek. II. Ulászló szívének nem volt kedves a könyvtár, őrzéséről sem gondoskodott, és elkezdte egyenként elajándékozni. Az 1526-os tragédia után Mária királyné hajóval menekítette Bécsbe a
corvinák jórészét, a Budát feldúló Szulejmán pedig Konstantinápolyba vitt kódexeket.
Erdélybe is került egy-két darab, Izabella királyné menekülésével, ezek tűzvészben el is
pusztultak. 1686-ban, Budavár visszafoglalásakor Marsigli, a művelt olasz katonatiszt
élete kockáztatásával a lángok közül mentette a nyomtatott és kéziratos köteteket.
Ma kb. 180 eredetinek tartott corvina létezik a világon szétszórva, főképpen bécsi és itáliai
könyvtárakban. Sokat sikerült visszaszerezni, jelenleg 47 darab van itthon. Szerencsére
a digitalizáció lehetővé teszi, hogy a Bibliotheca Corviniana az egész világ közkincsévé
lehessen.